Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

7 tette; de azért az archaikus művészet terrakottái is megérdemlik figyelmünket, mert megelőzik a monumentális szobrászatot, sőt annak kezdő korában is, nagyobb számuknál fogva alkalmasabbak a görög művészet önállóságának és eredetiségének föltüntetésére. Ez a művészet ugyan szintén a né.pek közös formakincséből indul ki, később meg fejlettebb műveltségű népekkel kerülvén érintkezésbe, azoknak tanítványává szegődik, csakhamar azonban lerázza magáról az idegen befolyás jármát, a kölcsönvett mintákat önállóan fejleszti tovább s azokra rányomja saját egyéniségének bélyegét. A legrégibb görög terrakották a mykenei kultúra területén előforduló idolok, a melyekben bizonyos jóakarattal fölismerhetjük az emberi alak formáit. Majdnem kivétel nélkül nőket ábrázolnak, földig érő ruhában ; alsó testük csőszerűén van formálva, a törzsön vagy egyáltalában nincsenek jelezve a karok vagy szarvszerű nyúlványokkal fejeztetnek ki,

1 egy másik sorozat alakjai meg a mellen keresztbe tett karjukban kis gyermeket tartanak ;

2 a hosszú nyakon nyugvó fejen jeleztetik a szempár, az orr, néha a szájnyílás is. Nevet ezeknek a kétségtelenül istenségeket ábrázoló alakoknak nem tudunk adni ; rendeltetésük valószínűleg az volt, hogy a sírban nyugvó halottat oltalmazzák. A csecsemőt tartó szobrocskákban fölismerhetjük az egész keleti művészetben előforduló XOVÇOTÇOÇ>OÇ tipust, melylyel a termékenységnek istenségét ábrázolták. A mézeskalácsosaink alakjaira emlékeztető mintázás hiányait némiképen pótolja a festés, mely a mykenei vázákról ismeretes fényes színekkel történt. Míg ezek a primitiv termékek még a Kr. e. II. évezredbe tartoznak, addig polychromikus díszük alapján az I. évezred elejére, a Dipylon-stil korába, helyezendők a főleg boiotiai nekropolisokból eredő terrakották, melyek már valamivel fejlettebb típusokat mutatnak, a mennyiben két főváltozatuk közül az első

3 a xoanonszerűen képzett testre alkalmazott fejnek, az arcz részleteinek és a két oldalt fürtökben leomló hajzatnak visszaadásában már bizonyos, a formák megfigyelésén alapuló ügyességet árul el ; a másik csoport

4 pedig a testet harang alakjában borító ruha alatt szabadon maradó lábakat egymástól elválasztva, külön mintázván, a plasztikának egy merész újítását jelzi. Tovább haladva a terrakották szemléletében, tapasztaljuk, hogy azoknak száma a görögség történeti korának kezdetével egyszerre roppantul megszaporodik és hogy az ezrekre menő példányok között az archaikus kor 1 Tsountas-Manatt, The mycenaean age. i$i—2. kép. 2 Perrot-Chipiez, VI. 558. kép. 5 Walters, i. rri. 16. tábla. 4 Mon. Piot I. j. tábla.