Budapest Régiségei 9. (1906)

ÉRTESÍTŐ - Éber László: A budai felhévizi Szentháromság templom maradványai 209-211

209 hengerded tekercseket s bronztűt találtak. A bögrék közt legérdekesebb egy-pár bütykös díszítésű, különben pedig általában véve egyszerűek, azok a csinos mészbetétes apró bögrék, melyek oly számosak a dunakeszi urnatemetőben, a zuglóiban nem fordultak elő. N. G. A budai felhévvm Szentháromság templom maradványai. Székesfővárosunk középkori emlékeinek csekély számánál fogva érdeklődésünkre méltán tarthat igényt minden olyan adat, mely annak monumentális történetére hivatva van újabb fényt deríteni. A szerencsés véletlen 1902-ben a domokosrend budavári templomának romokban fönmaradt szentélyét tárta föl, számos érdekes síremlékkel együtt ; a múlt év nyarán pedig ismét olyan leletek bukkantak elő váratlanul, a melyek egy budai egyházi épület helyére és történetére nézve nyújtanak fölvilágosítást. A székesfőváros topografusai aránylag bőven foglalkoztak a Szent János lovagok Szentháromságról nevezett rendházának és templomának helyrajzi megállapításával. Már III. Orbán pápának T187 június 23-án Veronában kelt okmányában az esztergomi anyaegyházhoz tartozó konventek között az «Ecclesia SS. Trinitatis de aqua calida» is szerepel.

1 Az évszázadok folyamán meglehetős részletességgel lehet követni a konvent történetét, mely a rend egyéb házai közül főleg az által tűnt ki, hogy hiteles hely volt és «mim ilyen, a XIII. század óta számtalan okmányt állított ki hiteles átiratban.»

2 A XV. század közepe táján mint prépostság és káptalan új szervezetet nyert. Rupp 3 a következőképen határozza meg Felhéwíz mezőváros fekvését, a hol a Szent János lovagok rendháza és temploma állott : «E mezőváros a fürdőktől kezdve délre Budaváros azon faláig terjedt, mely annak a Dunára eső alsó részét, vagyis a vizivárost körülvette ; magában foglalta tehát a mai Országút nagyobb részét, 1 Idézve Némethy Lajos, Adatok a budai felhévvizi Szent-Háromságról nevezett prépostság és káptalan történetében (Budapest, 1883) czímü monográfiájában, 2. 1. 2 Némethy, i. m., 4. 1. 3 Buda-Pest és környékének helyrajzi története, 51. 1. és jóllehet e szomszédsága miatt a XIV,. és XV, században pest-újhegyi vagy budavári külvárosnak neveztetik, mégis attól független volt, saját tanácscsal és II. Ulászló által adott különös jogokkal bírt. Pecsétje három liliomot tüntet fel, és említést találunk «felhévvizi bíróról.» A helyrajzi meghatározásra nézve főleg Bonfini 4 és Oláh Miklós s egy-egy passusa szolgál alapul. Némethy végső következtetése, «hogy Felhévvíznek O- és Új-Buda között kellett feküdnie s máshol nem lehetett, mint a mai Császár- és Lukács-fürdő környékén.» Továbbá : «O-Buda felett volt a sz. Lélek xenodochium és evvel ellentétben Ó-Buda alatt, valamivel tovább, a sz. Háromságváros, magyarul Felhévvíz. Ezen helymeghatározás megint csak a mai Császárfürdő vidékét jelöli Felhévviznek.» Különben már Rupp is, az idézett művéhez csatolt térképen egyenesen a mai Császárfürdő helyére teszi a Szent János lovagok prépostságát. Ezek a topográfiai adatok a legújabban előkerült emlékszerű maradványok következtében némi módosulásra szorulnak. A múlt év nyarán, az irgalmas rend budai bérházépítkezésének megkezdésekor, az alapok kiásásával egy egész épületcsoport rendkívül megrongált alapfalai kerültek napfényre, néhány egyéb lelettel együtt. Az építkezés színhelye a Margit-körút közvetlen közelében, attól északra van, a villanyos vasút mentén, azon a helyen, a hol a prímási palota állott. Az előkerült leletek közül a legbecsesebb egy síremlék, a mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A vörös márványból kifaragott sírtábla kettétörött, de különben teljesen ép állapotban maradt fönn. Profilos kereten belül, bemélyített 4 Decad. III. lib. IV. p. 333.: «Cum ad Budam veterem pervenisset (Széchy Tamás), suburbium Budae nova;, quod ad calidas situm est, et Felhévvíz nunc Scythice nommant, nullo metu remoratus adoritur, ignem imprimis aedibus subjicit, obstantes obtruncat, in suburbanos haud parum ssevit.» s Monum. I. p. 10.: «Paulo longius (vagyis Ó-Budától) est aliud oppidum S. Trinitatis, quod Hungarice Felhévviz vocatur, collegiata Ecclesia et thermis elegant! domo conclusis pariter inclytum». Mindkét hely idézve Schier, Buda sacra (Viennae, 1774) czimű művében, 73. köv. L, melyet a későbbiek.követnek. . Budapest Régiségei. IX. 27