Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

9

6 bronzkorong jellege megfelel a bronzkor régebbi szakának,

1 a mit különben már abból is következtethetnénk, hogy a tököli temetőben érintkezik egymással a kŐ- és bronzkor. A harmadik temető a töltés déli végén, a méregyházi kápolnától délre, a csépi szöllők délkeleti szögletében volt Ercsivel szemben ; a sírokat a 6—12. anyagárokban találták, a másodiktól tehát körülbelül 2 V3 kilométerre kezdődött ez a temető s különösen a 1 1 és 12-ik árokban, mintegy i8=; méter hosszúságban fordultak elő sírok, úgy hogy itt egy végtében 18 sír került napvilágra, ide számítva a 10-ik árok egyetlen sírját (ó-ik) is, mely mindössze 1*7 méterre volt a 1 i-ik ároktól; a többi öt sír közül

2 egy (5-ik) esett a 9-ik árokra, amattól 196 méternyi távolságban, innen 189 méterre találtak ismét egyet (4-ik) a 7-1'k árokban s ettől 42—-58 méterre volt az 1 — 3. sír a 6-ik árokban. Az égéshelyeket Csetneki jegyzőkönyve szerint a csépi határ déli részén találták 95 cm. mélységben, 100—150 cm. átmérővel s 2c-—40 cm. vastagsággal. Úgy látszik, valamennyi sír az urnatemetkezés idejéből való ; sem csontvázról nem tesz említést Csetneki, sem az edények közt nem fordul elő ezek szokott melléklete, a szalagdíszű, harangalakú pohár. Az első és második temető födetlen urnáival szemben, mint föntebb is megjegyeztük, itt már arra is van eset, hogy lapos kővel borították be az edényt, ilyen volt pl. a 19-ik sír, míg a 2-ik sírról fölvett vázlaton tállal letakart edény látható, benne egy kis bögrével, a mit a külső soroksári úti urnatemetőben is lehetett észlelni. Tökölön kivül a Csepel-szigeten csak Sziget Újfaluról van még adatunk, honnan egy 8.5 cm. hosszú átfúrt kőkalapácsot szerzett a N. Múzeum (Rég. N. 89/1899). Követve a Duna vonalát észak felé, Dunakeszi határában van nyoma a kőkori temetkezésnek ; egy pár helyen ugyanis ülőcsontvázakat találtak, így, mint Kund Pál úrtól értesültem, a Csörszárkában, az országút és az alagi rész között s aztán a falu nyugati végén, hol Berezeli Károly úr a saját kertjében akadt több tetem közt egy ülő csontvázra, de melléklet sem itt, sem amott nem volt. Egy almaalakú átfúrt bunkótöredéket a s^ödi homokbuezkák közt leltek még 1852-ben, melyet Závodszky István volt kisszentmiklósi jegyző szerzett meg,

3 1896 óta pedig Závodszky egyéb régiségeivel együtt a M. N. Múzeum tulajdona. (Rég. N. 2/1896.) Váciról szin1 Arch. Ért. XIX. 1899. 242. Zeitschr. f. Ethn. 1902. XXXIV. 5. 210. 2 Csetneki 22-re teszi id. értekezésében a sírok számát, jegyzőkönyvében azonban 2}-nak a fekvése van följegyezve, csakhogy 19-es számmal két sírt jelölt meg. 3 L. Závodszky naplójában 1870-ik év 47. sz. a. (Rég. Iratt. 60/1896.)