Budapest Régiségei 8. (1904)
Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157
^^^^^BtfBËKBfflmgmaBMM A kelenföldi rév a legősibb időktől fogva azon nagyfontosságú átkelő helyek közé tartozott, melyek nagy területeket kötöttek össze egymással. A túl a dunai vidéknek akár Italia, akár Ausztria felől ez volt a legjelentékenyebb közlekedési pontja úgy az Alföld, mint a Kárpát alja felé. Ez a helyzet szükségkép maga után vonta a népesség nagyobb tömörülését e központ; körül, úgy, hogy alig van község a Közép-Duna mellékén, melyről meg ne lehetne állapítani, hogy már az ősidőkben is lakott hely volt. Az egykori —- aránylag sűrű népességről eléggé tanúskodnak azok a történelem előtti leletek, melyek Budapest körül mintegy ç;o-— ç$ kilométer átmérőjű kerületben lépten-nyomon követik egymást — kiindulva a szentendrei sziget északi csúcsától a Csepel sziget végéig. Itt mindjárt megjegyezzük azonban, hogy a sűrű népességre valló leletek: kisebb-nagyobb terjedelmű urnatemetők és különböző tárgyak inkább csak a bronzkortól fogva jelentkeznek. Az ősidőknek abból a másik, a bronzkort megelőző s évezredeket magában foglaló, amannál körülbelül háromszorta hosszabb tartamú szakából, melyet neolith vagy csiszolt kőkornak nevez a tudomány, sokkal szórványosabbak az emlékek. A legtöbb esetben inkább csak magukban álló egyes darabok jelzik, hogy itt vagy amott kőkori telepről lehet szó : de mivel sokszor e helyek egyúttal bronzkori leihelyek is, az sem mindig bizonyos, vájjon azok a kő- és csonttárgyak, melyeket a kőkori népesség hagyatékának vélünk, nem tartoznak-e egy későbbi kor műveltségéhez ? Vájjon nem a bronzkori nép használta-e a bronzkori lelhelyek kőeszközeit, a hogy pl. Babyloniában, Egyiptomban, Trójában stb. a műveltség nagyon előhaladott fokán is még nagyon sokáig fennmaradt a kőeszközök használata? E kérdésre csak akkor adhatnánk biztosabb feleletet, ha minden egyes esetben ismernénk a kő- és bronztárgyak előfordulásának közelebbi körülményeit. A mely községnél pl. tudjuk, hogy nem ugyanazon egy határrészben találták a kő- és bronztárgyakat, ott megvan legalább a valószínűség arra, hogy a leletek két különböző időben élt népség emlékei közé tartoznak. De több esetben még erre sincs semmiféle adatunk ; olyan kőkori telep vagy temető pedig, hol ásatás is történt, a hol tehát az eszközök anyagán kívül az életmód és temetési szokás is, felvilágosítást nyújt-