Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

hat a kor meghatározására, alig egy-kettő akad Budapest környékén, ezek sincsenek a tudomány mai követelményeinek megfelelő módon átkutatva. Nem egyforma bizonyossággal sorozzuk tehát az alább következő leihelyeket a kőkorba. A néhány kétségtelen kőkori telep mellett vannak e lelhelyek közt olyanok is, melyeknél csak a valószínűség van meg arra, hogy a kőkorba tartoznak, némelyiknél pedig épen csak a lehetőségről beszélhetünk. Budapest területén több helyen találtak kőeszközöket. Egy szegényes telepnek a Gellérthegy aljában vannak nyomai. Erre mutatnak a hegy déli lejtőjén előforduló durva cserépdarabok, úgyszintén azok a Gellérthegy aljába vájt barlangok, melyeket még akkor is az őskori ember lakásainak tekinthetnénk,

1 ha nem volna is rá közelebbi adatunk, hogy ha talán nem is valamennyi, de egy részük a kőkorba nyúlik vissza ; erről tanúskodik legalább az az egyik ilyen barlangban lelt, foka alatt megcsonkult s újból kifúrt szerpentin-balta, mely aztán Szubotinovics György ajándékából a M. N. Múzeum birtokába került. (Rég. N. 37/1898). Ugyancsak a budai oldalról, de közelebb nem ismert lelhelyről való egy kőbalta, melyet 1895-ben vásárlás utján szerzett meg a M. N. Múzeum. (Rég N. 164/1895). Kőkori tanya lehetett még a Svábhegy déli lejtőjén és a Remete Mária sziklaoduiban ; amonnan Virányi János (Rég. N. 190/1895), eminnen Lóczy Lajos (Rég. N. 168/1877.) hozott a N. Múzeumba durva cserépdarabokat. A pesti oldalon csupán egy leletről van tudomásunk, nevezetesen az «Angol királynő »-szállodával szemben a Dunaparton találtak 1867 őszén egy egészen ép szerpentin-baltát, mely néh. Szalay Ágoston gyűjteményébe s ezzel együtt a M. N. Múzeumba került.

2 Budapestről délfelé a keleti oldalon mindössze két lelhelyről van tudomásunk, ezek Haraszti és Ócsa; amonnan Későy Ferencz úr egy szerpentin-vésőt (Rég, N. 135/1876), eminnen pedig néh. Rómer Flóris egy vésőt (Rég. N. 43/1870) ajándékozott a M. N. Múzeumnak. De mivel mindkét helyen egyúttal urnatemető is volt, nem bizonyos, hogy akár Haraszti, akár Ócsa odaszámítható-e a kőkori telepek közé ; a két kőeszköz az urnatemető népétől is származhatott, már pedig az urnatemetkezés csak a bronzkorban jött szokásba. Valamivel több valószínűséggel szólhatunk a Duna jobb partján volt kőkori telepekről. Ilyennek vehető fel Balta, honnan egy bazalt balta a köz;, .... " ' E barlangokra már Dr. Rómer FI- felhívta a figyelmet. (Budai és prornontori barlangok. Arch. Közi. 1868. VII. 2. r. 119. 1.) z Arch. Közi. VII. i. 195. : -•'•-' í>--"0- . •,-..' »Vs. Ki ü ^., ^ , .« fc+iöí?