Budapest Régiségei 8. (1904)

Hampel József: Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból 3-47

7 A thrákok ról már Herodotos azt tartja, hogy a világ legnépesebb nemzetei közé tartoznak és már nagy számuknál fogva is sok tekintetben jelentőségük volt az ókori világban. Mégis, úgy látszik, legfontosabb volt az ő hatásuk a vallási hiedelmek keletkezése és terjesztése dolgában. Elég az Orpheus és Bachus vallásra hivatkozni, mely a thrákoknál keletkezett és onnan szállott át a görögségre, a már jelzett kabir cultus pedig oly nevezetes tényezővé vált és maradt a római császárság idejében földrészünk keleti felében, hogy sem a római államvallás, sem az egyptomi istenségek vagy Mithras tisztelete s a vele versenyző kereszténység századokon át nem bírták leküzdeni. A thrák isteneknek és szenteknek ezt a nagy jelentőségét lépten-nyomon látják az ókori vallások történetével foglalkozó kutatók; mégis messze vagyunk attól, hogy világosan szólhassunk a thrák vallás (vagy vallások) hitelveiről vagy szabatosan megmagyarázhassuk az emlékeket, melyeket az ő vallásos ájtatosságuk reánk hagyott. A vele versenyző Mithras vallásról legalább vannak nyomós irodalmi kútfőink, melyek a sok szobor és dombormű mellett e vallás lényegére nézve tájékoztatnak. Az emlékek sokasága daczára aránylag kevés a változatosság bennük, többnyire ugyanazok a jelenetek, egyéniségek és symbolumok ismétlődnek, a mi arra vall, hogy ez mint universalis vallás oly fejlettségi fokon állott, mikor világhódító útjára tért, hogy titkos dogmái megállapodott formával birtak és ez a határozottság a vallás művészeti emlékeiben is nagy előnynyel birt. Máskép vagyunk a thrákok vallásával és e vallás emlékeivel. Oly zűrzavarosnak tűnik a thrákok ethnicumával foglalkozó Tomaschek, a nagyérdemű ethnologus előtt a thrák nemtő, a thrák lovas tisztelet s különösen a thrák kabircultus, hogy tanulmányában nem nyúl belé a nehéz problémába.

1 A zavar nyilván onnan van, mert antik irók csak ritkán és nem elég tájékozottsággal szólnak a thrákok nemzeti vallásáról.

2 Ennek a vallásnak talán nem is voltak szent könyvei, mint a Mithriasmusnak és fönmaradt emlékeinek sokfélesége, ábráinak gyakori határozatlansága, a jeleneteiben gyakran hiányzó következetesség azt sejteti, hogy nem volt meg benne átalános egyetértés, vidékek, törzsök, sőt talán egyes szentélyek szerint •-. * Tomaschek, Die alten Thraker. IL Rész 40—50 1. 2 V. ö. W. Röscher, Lexicon Kabiren 2552. 1. Makedonischer Kabirenkult. (Lact. 1, ifo 18.) nur aus später Zeit bekannt. Den Mythus kennen wir nur aus der tendenziösen EntsteHung der christlichen Schriftsteller.