Budapest Régiségei 8. (1904)

Hampel József: Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból 3-47

19 a durván jelzett hajlított kar vége. A milyen torzkép ez a középső női idom ép oly furcsa torzkép a baloldali lovas és a ló lábai alatt elterülő emberi idom. A lovasnak nagy a feje, talán sisak is van rajta, nincs arányban piczi háromszögű törzsével és rövid vézna vonalas idomú lábszáraival, jobbja hátra csüng, balja rövid vonal formáját ölti, mely a ló nyakára talál; maga a ló is idomtalan és talán legszembetűnőbb rajta a szeme jelzésére erősebben kidomborított gömböcsidom. A lábak alatt ember fekszik harántosan, kinek teste két egymáshoz érő vonalzott háromszögből áll, a felső háromszögből lefelé irányuló két párhuzamos képviseli két kezét. A lovas és a középső női alak között jobbra tekintő mellképet látunk, melynek nyakából félhold szarvai nőnek ki (Luna), a jobb oldalon sugárkoronás mellkép (Sol) felel meg neki. Luna feje és a középső nő feje között csillag van. A léczkeret közelében kígyó tekerődzik mindkét oldalon fölfelé ; a középső női alak feje fölött tekintenek egymással szembe és a baloldali kígyó teste a baloldali lovas háta mögött indul meg. Az alsó, kisebb mezőben csupán jobbra fordult kakasnak az alakja maradt meg. ! : III. A legközelebbi analógiák bemutatása után visszatérünk az aquincumi korong ábráihoz, melyekről most már tudjuk, hogy nem ötletszerűen csupán egy alkalomból készültek, de hivatásuk az, hogy vallási hiedelmeket fejezzenek ki typikus módon. ; Az. összehasonlításból azt is láttuk, hogy abban a korban, a mikor ezeket a lemezkéket készítették, már nem volt elég határozott tudomásuk a készítőknek az ábrázolt jelenetek jelentőségéről, vagy lehet, hogy ott, a hol a képecskék készültek, maguk a készítők egyénileg nem voltak" tisztában az: egyes csoportok értelme iránt. Erre mindjárt az aquincumi táblácska szolgáltatja a legszembetűnőbb példát, mert az egész tarka társaság legfontosabb alakja, az a melynek a két lovas hódolni szokott, a melyet az indijai töre^ 3* 5. ábra.^ Domborműves ólomlemez töredéke Szlavóniából a n. múzeumban (Vi nagys. ). Lsd. Arch. Értesítő 190J. JÇ9. 1.