Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

149 tárgyakkal, kardokkal, ollóval, vaslánczczal stb.

T Ezeket 3 bögrével és urnatöredékkel, továbbá egy 11 'j cm. hosszú kőtárgygyal együtt gr. Győry Téré?,, a M. N. Múzeumnak ajándékozta. (Rég. N. 46/1890. és 49/1891.) Ugyancsak Perkátáról való egy pár vaskori bronz karperecz, négy nagy tojásdad idomú tagból szerkesztve, melyek Récsei Viktor ajándékából szintén a M. N. Múzeumban vannak. (Rég. N. 49/1891.) Alább a Duna mellett Duna-Pentele tartozik még a bronzköri telepek közé. Urnatemetőjéről annyit tudunk, hogy a hamvvedrek kőrakás nélkül voltak egyszerűen a földbe helyezve.

2 Egy innen való dudoros bögrét Fleischer Károly (Rég. N. 31/1877), két kézzel formált s alighanem jóval későbbi bögrét pedig Szumlitz János ajándékozott a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 94/1886.) Bronztárgyakat már a hatvanas években szerzett innen Schieffner János, így pl. 1864-ben tekercseket, küllős lapot és vésőt, 1866-ban pedig egy bronz tőrpengét, tövén három lyukkal a markolat megerősítésére és öntőrögöt;

3 a M. N. Múzeum által 1876-ban megvásárolt gyűjteményében két dunapentelei tőrpenge volt, egyik 20" 5, másik 15*4 cm. hosszú, de ezek közül egyik sem azonos amazzal, mert a csonkahegyű nagyobbiknak a töve 5, a kisebbiké 2 lyukkal van ellátva. (Rég. N. 67/1876. 12—13.) 1886-ban néhai Fröhlich Róbert ajándékozott a N. Múzeumnak néhány dunapentelei bronzkori régiséget, ú. m. 12 cm. hosszú s füllel ellátott tokos vésőt, 8*7 cm. hosszú lándsacsúcstöredéket és egy 6*i cm. átm. karikát, melynek végei gyűrűszerüleg vannak egymás fölé helyezve. (Rég. N. 72/1886.)

4 Egy kúpalakú rovátkos fejű, szárán is rovátkos bronztú Fejér József ajándékából (Rég. N. 106/1896), egy TJ cm. átmérőjű bütykös zárt karika pedig egy 2 cm. átmérőjű szívidomú aranykarikával együtt vétel útján került a N. Múzeumba. (Rég. N. 14/1897.) A Budapest vidékén megtelepedett bronzkori nép északkeleti csoportja leginkább a Csörszárok és Galga mentén tömörült.

5 A Galga völgyében egyike a bronzkor legnevezetesebb lelhelyeinek As^ód, hol különösen a czukorgyár környékén a Galga folyóhoz közel fekvő hegy alatti térség szolgáltatta Varsányi János volt pestmegyei mérnök gyűj1 Arch. Ért. 1890. 264. Pulszky F. Magyarom. Arch. 182. 1. LXXVIII. t. 218. 1. LXXIX. t. 220. 1. LXXX. t. 2 Arch. Ért. XIII. 18Z9. 50. 3 Arch. Közi. IV. 16c—166. VI. 102. 4 Hampel J. : A bronzkor, II. 26. > L. régészeti térképét Rómer FI. Résultats gen. 150. 1. I. t.