Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

147 temetkeztek, a szokásokban is többféle változás történt. Az 1876-iki kongresszus kirándulásakor föltárt 3. sz. halomban fagerendákból: összeállított, belől mészszel kitapasztott, délnyugottól északkeletnek fekvő hosszas négyszögű sírkamara volt, melynek tetejét csaknem méternyi vastagon kövekkel rakták meg s az egészet földdel borították be ; a kamara padozatát lesúlykolták s itt helyezték el időközönként a hatvanihoz, pátkaihoz stb. hasonló urnákat, összesen 32-öt, bennük égett csontmaradványokkal; a kamara tetejét bezúzta a fölébe rakott kő, mindamellett épen maradt néhány edény. Egy halomban (120. sz.) ülő csontváz is fordult elő, szintén kőrakás alatt, grafitos vörös és fekete cserepekkel együtt. A lelt tárgyak rajzát Erdy az Akad. Értesítő idézett 1847. évfolyamában a VII—

VIII. táblán adja. Legtöbbet találtak a 73. sz. halomban, innen a hamu és szén közül valók : 2 bütykös díszű urna s 2 csésze, a mit a tömérdek cserépből össze lehetett állítani, bronz fibulatöredék, babos karperecztöredék, bronzgyűrü, apró bronzpitykék, bronz sodronytöredék, ponczolt bronz lemezdarab, üveggyöngyök, csontkorong, körkörös díszű csontlemez és vasdarabok; a 40. sz. halomban vas- és bronztöredékeken kívül találtak egy vaskarikát és lemezes végű, szakállas lapos vasnyílhegyet; hasonlónak a töredéke került elő bronztöredékekkel a 30. sz. halomból; a 29-ikben a nagy lapos kővel lebontott égésfekvetek közt díszített grafitos cserépdarabok voltak. Az 1876-iki ásatáskor a 10. sz. halomban találtak egy urnát, a 119-ikben bronzgyűrűt, a 3-ikból való egy görbe vaskés és bronz csüngődísz, minőt a nagysomlói és dobrai kunhalmokban is találtak s tulajdonképen nyakláncznak a része, egy ilyen csüngőkkel díszített nyakláncz vagy melldísz a csabrendeki vaskori temetőből ismeretes;

1 a 12-ik halomból való egy görbe vaskés (hossza 9*5 cm.), egy hallstatti tipusú vasvéső (hossza 20*2 cm., éle 5 cm.), mely szintén előfordul a nagysomlyói kunhalmok leletei közt, még jobban hasonlít az érdihez a szomolányi sánczokban talált vasvéső,

2 ezekhez járul két kis, 4*2 cm. átmérőjű gyűrű. (Rég. N. 205/1876 és 320/1876.) Érd a kezdődő vaskor, míg a szomszédos Batta a bronzkor népének volt egyik jelentékenyebb helye. Néhány hengeralakú sodrony kartekercset mintegy 14 tekeredéssel, 6 pipafödél alakú csüngődíszt, egy «fölül csavaridomúlag kezdődő, alsó végén domború lappal» ellátott négyszögű sodronydarabot (tű?) s több fibulát 1864 decz. havában találtak, melyek Schieffner János gyűjteményébe kerültek.

3 1902 folyamán pedig a M. N. Múzeum 1 Arch. Ért. 1895. 517—524. 1. III. t, 11. Arch, Közi. XXII. 26. k. 69—70. 1. 2 Arch. Ért. 1890. 70. 1. III. t. 1. • : . ' ' :- ' 3 Arch. Közi. IV. ióó. V \. 19*