Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

A bögrék közt a legnagyobb 13 "6 magas, nyaka jóval hosszabb, mint félgömb idomú hasa; egy másik 6*$ cm. magas és nyilasán 7 cm. átmérőjű bögrének a hasa majdnem gömbalakú, rövid nyaka tölcsér alakban kiszélesedik, alsó részén dudorokkal van ellátva; a két kis bögre közül egyik 7*8, másik 6 cm. magasságú. Az urnatemetőben aztán a N. Múzeum rendezett ásatást még ugyanazon évi április hóban, melyet dr. Rómer Flóris, dr. Hampel József és Zsigmondy Gusztáv kezdett meg Gránitz Imre földjén s folytatta Későy L. jegyző és a két helybeli tanító. Találtak hat urnát és egy urnatöredéket, egy tálat és háromnak a töredékét, négy bögrét és kettőnek a töredékét s több kisebb edényrészt. Az urnák közt a legnagyobb $9 cm. magas, hasbősége 66 cm. Egy másik, mely két füllel, hat dudorral és karczdiszítéssel van ellátva, 52 cm. magas s 41*15 cm. átmérőjű. Egy harmadik négy dudoros és czikk-czakkos díszítésű urna magassága 43 cm., hasbősége 46 cm. A negyedik, mely teljesen épen maradt s egy füllel van ellátva, valamennyi közt a legkarcsúbb, magassága ugyanis 37*6 cm., hasbősége 30 cm. Az ötödik urna 36 cm. magas, 39*5 cm. átm. ; a hatodik 34 cm. magas, 33 cm. átmérőjű. (Rég. N. 80/1876.)* Csepel szigetén a bronzkori népesség a mai Tököl területén tömörült, melynek a kőkorba visszanyúló őskori nagy temetőjéről már föntebb beszéltünk a vele összefüggő csépi urnatemetővel együtt. Ezenkívül néhány szórványos leletről van csak tudomásunk. Egy karikaöntésre szolgáló, homokkőből készült 6 cm. hosszú és 3*2 cm. széles bronzkori öntőmintát s egy 7*5 cm. magas bögrét Csepel-Újfaluban találtak s Knőbel Károly a N. Múzeumnak ajándékozta. (Rég. N. 107/1902.) Sqiget-S^ent-Miklósról egy magas nyakú, bütyökfüllel s testén pont- és vonaldiszítéssel ellátott 9*5 cm. magas bögrét kapott a N. Múzeum (Rég. N. 38/1891.), egy nagy, egy középszerű és egy kisebb hamvvedret pedig Vásárhelyi Géza úr szerzett égett kagylógyöngygyei és égett szarvval együtt. A Csepel szigetről, de közelebbről nem ismert helyről való egy csészésfejú bronzkard, melyet Kemény József múzeumi kapus ajándékozott a régiségtárnak. (Rég. N. 11/1892.) A Duna nyugoti oldalán Budapest szomszédságában Békás-Megyer tartozik a bronzkori lelhelyek közé ; legalább azon réztárgyak között, melyeket a N. Múzeum Krausz Jakabtól vásárolt a 80-as és 90-es években, mint Békás-Megyeren találtakat, volt néhány bronz is, ú. m. egy 12 cm. hosszú görbe kés, kettétörve (Rég. N. 17/1883. 3.), egy kihajló élű 12*^ cm. hosszú, * Arch. Ért. X. 1876. 128, 158. I. — Rómer F!. Résultats Gen. 19. — Hampel J. Catal. expos. préhist. 90. Trouvailles 58—59. A bronzkor. II. 171.