Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

I2J Sammlungban láttam, mindakettő tokos és füllel van ellátva, az egyik, melyet csúcsba futó vonalak diszítenek, a Hampel felosztása szerinti első változathoz tartozik, az erősen kiszélesedő élű másik véső pedig az ötödik változathoz.

x Az Egger testvérek által árverésre bocsátott régiségek közt is volt egy körülbelől 28*5 cm. hosszú bronzlándsahegy, melynek állítólag Ó-Buda volt a lelhelye.

2 Egy Budapesten, de közelebbről meg nem jelölt helyen talált 2i'<$ cm. hosszú, köpüjén lyukkal ellátott bronz-lándsahegyet Kogler Adolf hajóskapitány ajándékozott a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 103/1885.) Budapest szomszédságában észak felé, a Duna balpartján haladva, mindjárt Új-Peslen volt egy urnatemető, 1868-ban ugyanis, a Hecht-féle ház kertjében találtak egy hamvvedret, benne csontokat és kisebb bögrét, mely aztán Bakits János budai ügyvéd birtokába jutott.

3 Mint Kund Pál úr említette, Kápos^tás-Megyeren is kerültek elő urnák erdővágás alkalmával, gróf Károlyi Sándor földjén. Ugyaninnen való egy őskori cserépedény, melyet még 1857-ben ajándékozott Mihálky Mihály a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 71/1857.) Mindebből azonban csak annyit látunk, hogy a bronzkori népnek itt is volt egy telepe, de semmi olyat nem nyújtanak e nagyon is sovány adatok, a miből további következtetéseket vonhatnánk ezen terület bronzkori lakosságának közelebbi életviszonyaira. A hézagot sok tekintetben kitölti a rákospalotai brönzlelet, mely nyilván ugyanazon népnek a hagyatékához tartozik, a melytől valók az említett urnatemetők. A leletre Sinka János, rákospalotai földmíves 1878 április elején akadt faültetés alkalmával, csekély mélységben a föld szine alatt, miről Tóth István biró nemcsak azonnal értesítette a N. Múzeumot, hanem a találóval együtt személyesen megjelenve közvetítette a lelet megszerzését, mielőtt egyes darabjai elkallódtak volna. (Rég. N. 36/1878.) A lelet állt 38 darab különböző bronztárgyból,

4 melyek egy több darabra tört, de lényeges részeiben összeállítható középnagyságú bögrében voltak a földbe rejtve. Az ú. n. kincsleletek közé tartozik tehát a lelet, melynek az adja meg a 1 Hampel id. m. III. k. 44, 46. 1. 2 Arch. Ért. XI. 1891. 528. Hampel J. : A bronzkor. CLXXXI. t. 7. à. 3 Arch. Közi. VII. 1. f. 78. 4 Leírását s rajzát 1. Arch. Ért. XIV. 1880. 52—60. 1. V—VI. t. Hampel J. : Trouvailles de l'âge de bronze en Hongrie. Budapest. 1886. 9}. 1. LXXXVI—LXXXVII. t. és A bronzkor. I. k. LXXXVI— LXXXVII. t. II. k. 122—125. 1. — Zichy J. gr. : Kaukázusi és kö^épá^siai utalásai. II. k, 510. 1. V. ö. Kossina id. tan. Zeitschr. f. Ethn. 1902. XXXIV. 210. és Reinecke P. Arch. Ért. XIX. 1899.. 241. 1. VIL, 246. és ?3$. 1.