Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

ne jellegű kardokból és lándsákból is állnak s a lapos kövekkel körülvett hamvvedrek társaságában már égetetlen s nyugatról keletnek fektetett csontvázak is fordulnak elő, úgy hogy lehetetlen korábbra tenni az ilyen temetőket a bronzkor legvégső szakánál s mindenesetre föl kell vennünk, hogy a kétféle temetkezési módnak a népe is különbözött egymástól, föl kell vennünk, hogy másféle néptől ered a sík temetkezés és mástól a hamvvedrek kővel való körülrakásának a szokása. A külsősoroksári úti és kelenföldi urnatemető között talán mégsem volt ethnikai, hanem csak időbeli különbség. Legalább a talált tárgyak jellege nem mutat ilyen eltérésre. A kelenföldi urnák és bögrék alakja ugyanolyan, mint a külsősoroksári úton találtaké, diszítésük is az urna öblén vagy öble alatt körülfutó rendes rovátkos, domború szalagsáv; az urnákban lelt bronztárgyak sem mutatnak semmi különlegességet, nem úgy, mint az északnyugoti urnatemetők : a szokott gömbösfejű bronztúkből, tekercsekből és kúpalakú boglárokból állnak, nevezetesen a második számú sírban volt egy tekercstöredék és egy gombostű, a hatodikban egy tekercs, a nyolczadikban egy gombostű és tekercstöredékek, a kilenczedikben tekercstöredékek és kúpalakú boglárok. Még az a kifúrt 4 tengeri csiga (columbella) is előfordul a sík temetkezési módnál, a mit egyik kelenföldi urnában találtak, DunaKeszin p. Offenbach J. úr egy kosárra való gyűjtött össze. A negyedik urnatemető Budán, a pest-rákosi országút készítése alkalmával az új főgymnasiumi épület helyén került napvilágra.* Az itt lelt urnák közül egyet Lei János a M. N. Múzeumnak ajándékozott (Rég. N. 97/1874). Hihetőleg néh. Havas Sándor birtokába is jutott közülük néhány s innen valók lehetnek azok a kétségtelenül bronzkori jellegű edények, melyek, mint Buda környékéről való leletek, az ő adományából az aquincumi múzeumban vannak. Ilyen pl. egy 8 cm. magas, nyilasán 7, alján 4*5 cm. átmérőjű, oldalának felső részén négy kis bütyökkel ellátott pohár durva barna agyagból ; két végén behorpadt gömbszerű idoma többször előfordul a bronzkori leletekben, így pl. ismeretes a dunakeszi urnatemetőből is. Egy másik, 7 cm. magas, nyilasán 10 cm., alján yj cm. átmérőjű, vékony falú, füles bögre mészbetétes díszítéssel van ellátva. Egy fényes, fekete fölületü, letört fülű bögre díszítése öblének felső részén négy csoportba osztott függélyes barázdákból áll (1. az * Arch. Közi. X. 85.