Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

1 r-ô tovább fejlett későbbi idomot tüntetnek fel, de ne feledjük, hogy a szkitháktól keletre lakó masszageták még Herodotus korában is réz (vagy bronz) fegyvereket használtak s a királyi szkitháknak vagy szkolotoknak a Kr. e. VII. században Dél-Oroszországba való benyomulása előtt már valami két korábbi szkitha áramlatra következtethetünk. Mindenesetre arra mutatnak az egyes jelenségek, hogy a keresztélü rézcsákányokat, melyek úgy a budapestbékásmegyeri, mint a taksony-dabasi területen előfordulnak, külön választva a kőkori típusoknak megfelelő csoporttól, a bronzkor vége felé eső időszakba helyezzük. Hasonló kételyek támadhatnak az aszódi réztárgyak korai eredete felől is. Ezek: egy 23 cm. hosszú keresztélű rézcsákány; egy 17*5 cm. hosszú s 4*8 cm. széles fejsze és egy 17*5 cm. hosszú, 4 cm. széles tőrpenge,

1 melyeket a M. N. Múzeum Schifnertől vásárolt 1876-ban. (Rég. N. 67/1876.) Nem ismerjük a találás körülményeit, sem az aszódi bronzkori lelhelylyel való összefüggést; nem tudjuk, együtt találták-e a keresztélű csákányt a tőrrel és fejszével, mely utóbbi tipologiailag a neolithkor végére is helyezhető. Csak azt a körülményt akarjuk kiemelni, hogy az aszódi bronzleletben vannak olyan tipusok, melyek határozottan a bronzkor végére utalnak, ilyenek pl. a háromélű szkitha nyílcsúcsok, melyeket különben Reinecke P. inkább hallstatti formáknak tart s aztán a villanovai behozatal idejébe tartozó bronzedény stb.

2 Ezzel szemben ki kell emelnünk, hogy kőkori emléket ép úgy nem ismerünk Aszódról, mint Tó-Györkről. Magában véve ugyan ez még mit sem bizonyít, de ha következetesen találnak ismétlődni az ilyen jelenségek, még sem lehet véletlenségnek tekintenünk. E csoportba tartozik az a szkitha vas csákányokhoz hasonló kétágú, egyik oldalon tompa végű, 15

1

/

2 cm hosszú réz csákány is, melyet Kerepesről szerzett a N. Múzeum (Rég. N. 48/1902.). Valami 1000—1200 évnyi időtartamot foglal magában a magyarországi bronzkultura kora, mely a Kr. e. utolsó évezred táján ment át a vaskori kultúrába.

3 1 Hampel J. Ant. préhist. VIII. i. 2 A tárgyakat 1. Hampelnél A bronzkor emlékei. XXVIII. t. 12., íj. a. LXV. t. 5. á. Reinecke P. észrevételeit 1. Arch. Ért. XVII. 1897. 24. XIX. 1899. 518. 3 Kezdete semmi esetre sem lehet későbbi a mykensei műveltség azon időszakánál, melyre III. és IV. Amenhotep egyiptomi fáraók skarabeusai a korhatározók. III. Amenhotep Kr. e. 1459—-1402-ig, IV. Amenhotep Kr. e. 1405—1391 közt uralkodott. Viszont korábbi sem lehet az egyiptomi XII. dinasztia idejénél, a mi a régebbi számítások szerint a Kr. e. III. évezred dereka felé esett (Flinders Pétrie sz.