Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

» 44 A fedél sarkain s a szélek közepén egy-egy antefixum emelkedik. A láda előlapján négyzetalakú mező van a felirat számára, de csak kerete készült el, két oldalán egy-egy félholdalakú paizsdiszítéssel. A két végen még egy-egy kiemelkedő lap van, nyilván arra fentartva, hogy azokból egy-egy fülkében álló alakot kifaraghassanak. A koporsó sértetlen volt, csakhogy már a munkások feltörték, mikor a leletről értesültem. A sírmellékleteket mindazonáltal sikerült megmenteni. A következők: i. Kopott apró rézérem a III. századból. 2. Bronzkutasz, egyik végén keskeny lapáttal, a másikon tojásdad gombbal. 3. Csonka fülvájó bronzból. 4. Négyszögű márványlap, melyen a festéket dörzsölték. 5. Lapos ólomkarika, egyik lapján préselt — váltakozva sziveket és négyszögeket ábrázoló — diszítményekkel. 6. 7. Két üvegpalaczk, mindkettő lombikalakú testtel, az egyiknek nyaka tölcsérszerű, a másiké csonka. L. 43. 1. 34. Koporsó hozzátartozó fél tetővel. A láda hossza 195 cm, szélessége 80 cm, magassága 49 cm. Gittinger József aranyhegyi szőlejéből származik (1898). A fedél és láda egyaránt csak nagyolva vannak kifaragva ; a fedél sarkain s azok között a középen megvoltak ugyan az acroterionok, de a láda egyik oldala sincs előlapnak kidolgozva. 315. Epistylion darabja, hossza 6.5 cm, magassága 43 cm, vastagsága 24 cm. Feliratát elsőnek Weber Antal ácsinas irta le s a másolatot közölte Rómer Arch. Értesítő III (1870) 242. lapján, majd az Eph. Epigr. II n. 698 s a CIL III S. 10478. A kő a szent-endrei úton, ifj. Frühling vendéglője alatt a gyalogjáró mellett mint határkő állott, míg 1898 június 29-én az aquincumi múzeumba nem került. A kőnek lépcsőszerű tagozása van, felül kiugró léczczel, a mi kétségtelenné teszi, hogy építészeti részül — epistylion gyanánt — szolgált. A csonka feliratból a legérdekesebb rész hiányzik, a helytartó neve, ki az épületet fölavatta. De mivel alig van más e fajta feliratunk Aquincumból, így is becses adalék a város építéstörténetéhez. Az épület, melyre vonatkozik, mindenesetre a castrumban állott, a honnan eddigi összes felirataink valók, melyeken helytartókkal találkozunk. Közelebb is esik a hely, a hol a követ határkőnek felállították, Ó-Budához, mint a Papföldhöz. 36. Négyszögű dúcz, magassága 120 cm, szélessége 85 cm, vastagsága 45 cm. Még 1889-ben az ó-budai dézsmaház lerombolása alkalmával került elő. Felül félkörű mélyedésben sima keret közé foglalva egy ifjú áll, balra fordulva, hátra vetett jobb lábbal. A fej kissé lefelé hajtva, arcza maga elé