Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

45 tekint. Fején göndör haj van. Teste meztelen, csak éppen a bal vállán összetűzött chlamys lóg hátul le. Kezei hátra vannak kötve. Az alak semmiesetre sem tartozik a provinciális köznapi ábrázolások közé. Szinte a görög művészet ihletét érezzük, annyira nemes formái vannak. Annak köréből való minta is állott szükségkép a kőfaragó előtt. Hasonló példa az aquincumi múzeum Medeája, mely Timomachos festménye nyomán készült.* A jelen esetben azonban a kőfaragó még ügyesebb volt, mert Medea művészeti reproductió dolgában nem versenyezhet vele. Más kérdés, vájjon a kőfaragó tudta-e is, hogy mit ábrázol ? Medea kezében a kardot bizony alig nézi valaki kardnak. Itt is az, hogy a kezek hátra vannak kötve, nem tűnik eléggé szembe. Pedig az alak nem lehet más, mint Orestes. A mi ugyanis az állást, tartást és ruházatot illeti, ugyanazon typus, a hogy a sarkophágokon Orestest hátra kötött kezekkel mint foglyot Pylades és Iphigenia társaságában ábrázolták. A legközelebbi analógiát hozzá, szinte hasonmását, egy müncheni sarkophágon találjuk.** 37. Négyszögű kődúcz, felső jobb sarka s bal széle csonka. Magassága 117 cm, szélessége 44 cm, vastagsága 25 cm. Az eskütéri hídfő alapásásánál egy régi bástyafalból, melybe be volt építve, került elő (1898). A félköríves fülkében Attis a nézővel szemben áll, jobb lábát a bal mögé keresztbe vetve. Fején phrygiai süveg van, hosszú ujjú, övezett * Budapest Régiségei V 159. 1. ** C. Robert, Die antiken Sarkophagreliefs LVII, 167.