Budapest Régiségei 7. (1900)
Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66
2ÍÍ mindössze a következőkön fordul elő: CIL III. 3528. 3^30. 3567. 10497. 10499. f) A feliratok hátralévő részét általában a legnagyobb egyszerűség és rövidség jellemzi. Valerius sírkövén éppen csak a H betű jelzi, hogy az örököse, h(eres) állította. V. ö. CIL III 4457. 4463. Mégis a rendes, hogy az elhunyt hozzátartozóit, kiktől a sírkő való, a felirat névszerint megemlíti ; ezen nevek szintén nominativusban állanak s az állítmány p(osuerunt). Nem egészen magában álló Castricius sírkövén a felirat végén p(ro) p(ietate) sem. V. ö. CIL III 1 126c. A sírfeliratokon általában hiányzik az időmeghatározás, nem úgy mint az oltárköveken, melyeken elég gyakran a consulok is meg vannak nevezve. De ha egészen pontosan nem is sikerül a sírkövek korát meghatározni, az elődottak eléggé jellemző s döntő ismertető jelei a régibb emlékeknek. L. Fulvius Secundus sírkövét (18. sz.) eddig figyelmen kívül hagytuk, pedig arra nézve, hogy Castricius sírkövével egykorú, elég az, hogy ugyanazon helyen került napfényre. Különben csak az elhunyt nevével kapcsolatos adatok hiányosak rajta. Annál inkább a régibb időbe sorolhatók azon feliratok, melyek minél több pontban hasonlítanak Castricius és társa felirataihoz. így a CIL III 10517 aquincumi felirat, mely a legio X gemma egyik katonájáról emlékezik meg. De az iránt sem lehet többé kétség, hogy a vigadói sírkövek egyedül volnának a legrégibbek, melyek Aquincumban a II. segédlegiótól származnak. Ha nem is velők egészen egykorúak, de semmiesetre sem lehetnek sokkal későbbiek a legio II adiutrix következő feliratai: CIL III 3528. 3530. 3567. 3569 = 10=519. 3 570 = 10525. 10500. Arra két bizonyítékunk is van, hogy a II. segédlegió már Domitianus (81—96) alatt Pannoniában volt. Az egyik egy potential (Henzen 6766) felirat, melyből kitűnik, hogy a legio résztvett Domitianus svév-sarmata háborújában. A másik egy sirmiumi sírfelirat (CIL III 10224) s sz °l azon kitüntetésről, melyet a legio II adiutrix egyik centuriója Domitianus dák háborújában szerzett. Az utóbbi felirat azért fontosabb, mert az illető centurio mint tényleges katona halt meg Sirmiumban s így föltehető, hogy a légió is akkor ott tartózkodott. Kérdés azonban, elég bizonyíték-e ez arra, hogy a légió egészen addig is volt ott, míg Traianus a dákok ellen másodszor nem rendelte Daciába. Orelli 3048. Az eddigi nézetek szerint a légió csak Traianus dák háborúi után került Aquincumba s akkor sem mindjárt, mert mint látni fogjuk, 1 14-ig a legio X gemina volt ottan. így a 17—20. sz. feliratok legfölebb Hadrianus idejéből valók lehetnének. Ha egy kőről volna szó, bele is nyugodhatnánk. Csakhogy négy darab van, melyeken a feliratok jellege inkább az I. századra vall, mint