Budapest Régiségei 7. (1900)
Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66
26 homlokra fésült hajjal. Testét ujjas tunica fedi, köpenyéből csak a jobb karon látszik valami. A bal kézben irattekercset tart maga előtt, a jobb kezével mellére mutat. A mellkép oldalszélei csavart oszlopokon pihennek. Köztük balra száguldó lovast látunk, ferdén tartott négyszögű paizszsal. A mellkép után következtve, az elhunyt lehetett inkább polgárember, mint katona. Határozottan katonára vall azonban a lovas a mellkép alatt, mely typikus azon pannóniai sírköveinken, melyeket a segédcsapatok {auxiha) lovasosztályaiban (alae) szolgált katonáknak állítottak. így megvan T. F(lavius) Bonio sírkövén is, ki az ala Frontoniana lovasa volt (CIL III 3679). A rajnavidéki e fajta sírköveken a katona a lova alá tepert ellenfél felé döfi lándzsáját. 1 Az illetőségi hely megjelölése általában ritka a.legio II ctdiutnx pannóniai feliratain. Túlnyomó számuk ugyanis a későbbi időből való, midőn AlsóPannonia, illetve maga a tábor elégséges ujonczot szolgáltatott a legio kiegészítésére. Csak ha messze földről származott az elhunyt katona, volt értelme megnevezni a sírkövön hazáját. Egyszer előfordul Hieropolis (CIL III 11076), egyszer Hemesa (u. o. 3301), mindkettő Syriában, egyszer Ancyra Galatiában (u. o. 10499), egyszer Sufetula (u. o. 3680) s egyszer Theveste (u. o. 1 o51 ^) Africában, egyszer Pelagonia (u. o. 3530) s kétszer Thessalonica (u. o. 3528. 10500), mindkettő Macedóniában, egyszer colonia Agrippina (u. o. 3642) AlsóGermaniában s végül egyszer Porolissum (u. o. 3 5 56) Daciában. Ezekkel szemben csak két olyan felirat ismeretes, melyen felső-pannoniai város szerepel : Savaria (CIL III 10525;") s Emona (u. o. 10519) s négy olyan, melyen alsó-pannoniai városok : Bassiana (u. o. 3336), Mursa (u. o. 3560) s kétszer Sirmium (u. o. 3320. 3^63). Annál figyelemre méltóbbak azon emlékek, melyeken itáliai városokkal találkozunk. Eddig ismeretesek voltak Luceria (CIL III 3544), Vercellse (u. o. 3^67) s Taurinum (u. o. 3565). A Budapest Régiségei V 98. lapján ismertetett feliraton is szó van egy notione Italo katonáról, A legújabbak Comum Castricius sírkövén (17. sz.) s másodszor Vercellas Valerius Marcellusén (19. sz.) Mommsen 2 ugyanis azon nézeten van, hogy már Vespasianus alatt történt meg az italiçusok kizárása a légiói szolgálatból. Annyi bizonyos, hogy Traianus óta úgy Daciában, mint Pannoniában már csak ritka kivételes esetben szolgálnak italiçusok a légiókban. 3 Mommsennel szemben Domaszevski 4 a beneventumi kapu 1 Caumont, Abécédaire d'archéologie 1 p. ^06—508. 2 Hermes XIX. S. 20. 3 Jung, Fasten S. 99. •i Die politische Bedeutung des Traiansbogens in Benevent, Jflhreshefte II. S. 189.