Budapest Régiségei 6. (1899)

Gohl Ödön: Budapest emlékérmei : 1. rész, Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei 37-108

40 lünk még a 86—88. sz. érmeken (az 1684-iki ostromra), az 52. sz. a. (Buda sorsa 1529. és 1541-ben), a 13—19. és a 48. sz. a. (az ostrom részleteire) és a 96. sz. érmen (a Tökölyi-féle mozgalmakra). Budát, mint a magyar királyság fejét, csak a 7. sz. a. «Regni Hungarici caput» halljuk említeni. Az érmek külső peremén a német mesterek közöl Ph. H. Müller kezdett feliratokat alkalmazni, a franczia és angol éremvésők példáján indulva. Ezeknek a feliratoknak nagyrésze vers vagy jelmondat; általában mellékes tartalmú. A feliratok és képek közt szerényen meghúzódó, rendesen apróbb betűkről, az éremvésők jegyeiről alább fogunk tüzetesen szólni. Örülünk, hogy érmeink nagyrésze el van látva ilyen mesterjegygyei, melyeket ebben a korban és azóta is általánosan használnak, míg egy századdal előbb jobbára elhallgatták, még előbb — nemkülönben mai napság pedig a mesterek egészen kurták neveiket az általuk készített emlékérmekre. Még egy pár rövidítés szorul megfejtésre: Az 56., 70. és 92. sz. érmeken olvasható S P Q A. Augsburg város közönségét «Senatus Populusque Augustanus »-t, nem pedig az osztrák rendeket jelenti, mint ezt az előttem dolgozók egyike állította. A 86. és 87. sz. a. F. F. nem mesterjegy, hanem a. m. fieri fecit (= csináltatta), hasonlóképen a 70. sz. a. F. C. a. m. fieri curavit (= csináltatta). Művészeti és leknikai szempontból igen különböző tökéletességi fokozatokon állnak érmeink, melyeknek, mint alább látni fogjuk, némelyikét azon kor legkeresettebb és leghírnevesebb művészei készítették, legnagyobb részük pedig ismert jónevű éremvésők kezeiből került ki. Vannak azonban köztük meglehetős gyöngén sikerült, sőt teljesen primitiv darabok is. Ilyenek a 47., 49. és 50. sz. a. felsorolandó érmek, melyek I. Lipótnak egyszerű, aranyozott ezüstlemezre szögecselt, öntött és kissé átvésett durva művű ezüst mellképéből és az ezüstlemez mindkét lapjába kézzel bevésett feliratból állnak. Bizonyára valami szerény tehetségű ezüstműves csinálta ipari czélra. Ebből a fajtából két, egymástól nem sokban különböző három karélyos és egy kerek érmet ismertetek itt, melyek eddig kiadatlanok voltak. A kerek éremnek (47. sz.) egy, a m. n. múzeumban őrzött hasonmása, hátlapján más felirattal, Bécs fölmentésére (1683) vonatkozik. Legújabban egy azonos gyártmányú érmet szerzett a m. n. múzeum, melynek előlapján XI. Ince pápa képe és neve díszlik, hátlapján pedig Belgrád visszavételére (1688) vonatkozó felirat áll, Scobis Vencel Alajos főpapi egyénnek szóló ajánlattal. Mind az öt érem ugyanazon mester kezére vall, a ki az érmek dátumai szerint 1683-tól 1688-ig foglalkozhatott ilyen emléktárgyak készítésével. Szintén sajátságos társaság afaérmek csoportja. (1., 75. és 76. sz.) Ezen