Budapest Régiségei 6. (1899)

Gohl Ödön: Budapest emlékérmei : 1. rész, Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei 37-108

I —ÍZ előttem csak fapéldányokban ismeretes és elég közepes kivitelű érmek voltaképen fémérmek számára készült bélyegeknek fában való lenyomatai. Erre nézve bizonyító példát már ugyanezen sorozatban találunk. így a 75. sz. faérern hátlapjához a 42. sz. ezüstérem előlapjának bélyegvasát használták. Másrészt pedig azt tapasztaljuk, hogy az 1. sz. faérem előlapjának és a 76. sz. faérem hátlapjának azonos vereté a 48. sz. ezüstérem hátlapi veretének egyszerűsített és némi csekély változtatással készített utánzata. Ennek az egyszerűsített bélyegnek megfelelő fémérmet eddig nem találtam. Ezeket az ujjnyi vastag fakorongokat ostábla és hasonló játékokhoz (trik-trak, malom) használták és nagyon divatosak voltak abban az időben, miért is valószínűnek tartom, hogy idővel még egy pár új változatra fogok akadni. A m. n. múzeum éremgyüjteményében különben ez a faj szép számban van képviselve. Vannak ezeken kívül valódi érmek formájára készült, alig pár milliméter vastag faérmek is; ilyen fajta, — az 1700. évben ünnepelt évszázadforduló alkalmából vert ismeretes ezüstérmek mintájára (Széch. 42. tábla, 71. sz.) készült — vékony, igen szép és éles veretű faérem látható a n. múzeumban. Ezt a példányt sem vésték kézzel, hanem bélyegvassal nyomták ki. Az ilyen faérmek általában sokkal ritkábbak, — de nem mondhatnám, hogy szebbek — az ezüstöknél ; megjegyzem egyszersmind, hogy emlékérmeink túlnyomó többsége úgy a XVII., mint a XVIII. században ezüstből készült. Olyik érem bronz példánya ritkább, mint ugyanannak arany példánya, az ón utóveretek, melyeket a megőrzött bélyegvasak segélyével esetleg később is készítettek, elég gyakoriak. Most pedig, a gyűjtők és az érdeklődők tájékozására, tartsunk rövid szemlét éremsorozatunk fölött, hallgatással mellőzvén a semmitmondót és közepeset és kiemelvén a magasabb művészi becscsel biró és a megrovandó darabokat. A 2. és 46. $%. (mindkettő G. F. Hoffmann műve) hátlapjai egy teljesen azonos tervezetnek különböző nagyságban való reprodukcziói, különben mindkettő igen gyönge munka. A j. s%. érmen Buda látóképe sablonos, távlat és helyes arányok híjával. Előtere valamivel jobb. (Wolrab műve.) A hátlap képe (Nürnbergertől) elég eleven. A ^. sjjf. (P. Seel műve) előlapja szót sem érdemel, de hátlapja gondos kivitelre vall, bár az alakok kissé merevek. A császár térdelő alakja arczképi hasonlósággal van találva. 6. s%. Buda látóképének finom, szép távlatú előállítása dicséretes. A fogoly nő bánata a kis méretek daczára is bensőséggel van ábrázolva, de a mellékalak (folyam isten) gyönge. (Nürnberger műve.)