Budapest Régiségei 6. (1899)

Kuzsinszky Bálint: A papföldi ásatások 1897-1898 években 19-36

' r, csatorna, két sor trachytpillérre volt szükség, melyek a padozatot tartsák. Keskenyebb ágát egyes tégla vagy trachytlapokkal is át lehetett fedni. Vége a 33 helyiségbe torkollik s nyilasa a falban trachytlemezekkel van bélelve, melyeken a tüzelés nyomokat hagyott. Ezen berendezésnek tehát csak az lehetett a rendeltetése, hogy a szoba legalább a padozat egy részén át meleget kapjon, melyből azonban a 31 szobának is jutott valami, mert a küszöb vonalába eső csatorna akkora széles, hogy belőle a rajta emelkedő válaszfal mellett egy szűk 'sáv a ji szobára is esett. A 31 és 32 szobák padozata s ehhez képest a küszöbkövek is, magasabban fekszenek, mint a többi helyiségeknél, melyek nem voltak fűthetők. A különbözet a hypocaustum magasságának felel meg, mely ebben az esetben épen nem mondható nagynak, lévén a csatornák mélysége csupán 50 cméter. A fűtés a 33 helyiségből történt, melybe egyedül a 30 folyosóból egy 115 cméter széles ajtón lehetett lépni. A dupla ajtószárnyak befelé nyíltak. Arra a 33 helyiség sokkal nagyobb, hogy csak fűtőkamrául szolgálhatott volna. De nem volt nehéz azt egyébre is felhasználni, ha másra nem, fáskamrának. Házunk leghátsó része nagyobb kiterjedésű udvar lehetett, melybe, mint már emiitettem, a 30 folyosóból 1 méter széles s a folyosó felé nyitható két szárnyú ajtón lépünk. A csatorna, mely a küszöbkő aiatt kerül a 34 helyiségbe, ezt rézsutas kanyarodással szeli át s az északkeleti sarokban épített cisternába torkollik, a honnan aztán a víz a falon át az utczatest alatt vonuló gyűjtőcsatornába ömlött. A 34 helyiség gazdasági czélokra szolgálhatott s a 33 helyiség a másik sarokban a cselédek számára épülhetett. Az udvarral 1 méter széles ajtó kötötte össze, melynek küszöbköve helyén van s azt mutatja, hogy két, befelé nyiló szárnynyal volt ellátva. A következő szomszédos házat közös határfal választja el, nyugot felé azonban a ház egészen a C utczáig terjed. Déli határfala csak ezen megnyújtott részén van meg, kelet felé a folytatása egészen eltűnt. Keleti felében a falak általában csonkák, a középső falból, mely a házat hosszában két sorra osztotta, csak a keleti kezdete s a közepe tájáról maradt egy csekély darab, a keresztfalak legtöbbje mégsem állapítható. A rombolás e részen azért ölthetett oly nagy arányokat, mert a talaj magasabb lévén mint a nyugoti felében, a falak teljes kiszedése könnyebb munka volt. Az eltűnt, de a fenmaradt nyomok alapján megállapítható falrészek az alaprajzon pontozva vannak feltüntetve. A keleti félen kell a beosztás áttekintését megkezdenünk, mert a ház egyetlen bejárata a B utcza felől nyílt. Mint a még helyén fekvő küszöbkő tagozása elárulja, két nyilasa volt a bejáratnak, egy szélesebb, két nagy szárnynyal s egy kisebb, egyetlen szárnynyal. A szárnyak csapokon forogtak s reteszek segítségével voltak bezárhatok. Hasonló kettős ajtóval találkozunk Pompejiben is, a Budapest Régiségei. VI. S