Budapest Régiségei 6. (1899)
Kuzsinszky Bálint: A papföldi ásatások 1897-1898 években 19-36
M M. Epidius Rufusról nevezett ház romjai között. Rendeltetését illetőleg legvalószínűbb még az, hogy a szélesebb i "8 méter nyilású ajtó, melyet méltán kapunak mondhatunk, csak különös alkalmakkor nyilt meg, holott a szűkebb (90 cm.) a mindennapi közlekedés számára szolgált. Talán fölösleges még külön megjegyeznem, hogy az ajtószárnyak befelé nyiltak, a mint az a római házaknál általános szabály volt. A bejárat a ház északi felébe esik, de mivel délfelé azon túl a fal csonka, nincs kizárva, hogy még egy másik ajtó is volt, úgy hogy a helyiségek mindkét sorába, az északiba s a délibe is közvetlenül lehetett az utczáról jutni. Sajnos, hogy a falak nagy részével házunk keleti felében a legtöbb küszöbkő is eltűnt s így a helyiségek összeköttetése nem mindenütt világos. A bejáratnál kezdve az északi szobasorban három keresztfal következik egymásután, melyek mindegyikének északi végén egy-egy rövid s aránylag mély fekvésű küszöb ötlik szembe. Az ajtók kétszárnyúak voltak. Egyébként a jó— jç helyiségekről nincs semmi megjegyezni való. A másik, déli szobasorból csak épen egy hatalmas küszöbkő fekszik helyén s tovább nyugotnak egy gyenge falnyom látható. A többieknél jóval magasabban fekvő küszöbkő 2'18 méter hosszú s két hatalmas, befelé nyíló ajtószárnynyal volt ellátva, melyek elzárására a küszöb közepébe letolható egyetlen retesz szolgált. A jp, illetve 42 helyiségeken túl nyugotnak legalább a hosszfalak maradtak meg épen. A középsőben nem lévén ajtónyilás, a két szobasor legalább ezen részében a háznak nem állott egymással közvetlen összeköttetésben. A jç helyiség nyugoti határfalában ugyan megvan a küszöb, de ez csak egy szűk közbe nyilott, mely, mivel itt van a csatorna kezdete, esetleg árnyékszékül szolgálhatott. A csatorna tovább is mindenütt a középső hosszfal tövében halad, míg a ház nyugoti határfalát eléri s azon áttörve a C utcza keleti oldalán menő gyűjtőcsatornába torkollott. A házon túleső vége azonban elpusztult. Minthogy a talaj az utcza felé erősen lejt, a víznek megvolt a maga természetes lefolyása. A jç helyiség felől kellett tehát még egy másik ajtónak is nyílnia a ^j helyiségbe. A talaj lejtősége önként kínálkozott arra, hogy a hypocaustumot legalább egy szobának a melegítésére itt helyezzék el. A 4.J helyiség szolgált fütőkamrául, míg a következő 44 szoba padozata alatt terült el a hypocaustum. A kemencze a két helyiség válaszfalába volt beleillesztve s fenekét és oldalait trachytlemezek képezték. A meleg levegő belőle egy szélesebb csatornába hatolt s ennek végén aztán kétfelé oszolhatott. A csatornában legalább két sorban állottak, míg két karjában csak egy-egy sorral trachytoszlopok, melyek a padozatot tartották. Csak ez utóbbi részében a hypocaustumnak maradtak meg a 60 cméter magas oszlopok, nemkülönben a trachytlemezek, melyek az oszló-