Budapest Régiségei 6. (1899)

Kuzsinszky Bálint: Aquincum római feliratai : 3. közlemény 109-150

M5 Minerva helyett, a kinek az oltárkő szentelve volt, Minitra-t vésett a kőfaragó. A dedicaló, a ki a 7. és 8. sorban külön is hangsúlyozza, hogy «az ő istenségének ajánlottam», Aurelius Florianus volt, s mint kormányzói beneficiarius szabadságoltatott. Az oltárkövet a maga és összes hozzátartozó jólétéért állította fel 240-ben, midőn Sabinus másodszor és Venustus voltak consulok (3474). 133. Fogadalmi oltár, mely Ó-Budán találtatott és mint Hirschler építész ajándéka 1885 a nemzeti múzeumba került. I O M ET • IVNoNi REGIN£ IVL QVINTVS • VIT 5 EX • B • F COS V • S • L M ARRIANO ET P A P O C o S 243 Kr. ... Olvasd: l(ovi) o(ptimo) m(aximo) et Iunonfi] regináéIul(ius) Quinhis vet(eranus) ex b(ene)f(icario) co(n)s(ularis) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Arrianfojel Pafpjpo [cjo (n) s (ulib us). Juppiternek és Juno királynőnek állította ezen oltárkövet Julius Quintus, ki mint kormányzói beneficiarius lett veteranussá. Az oltár felállítási éve 243, midőn Arrianus és Pappus voltak consulok (S. 10427). A legio parancsnokának beneficiariusáról a következő felirat emlékezik meg. 134. Oltárkő, Migazzi bibornok váczi udvarából került a nemzeti múzeumba 1857. Budapest Régiségei. VI. '9