Budapest Régiségei 5. (1897)

Gömöri Havas Sándor † (1824-1894) 5-11

Havas Sándor elévülhetetlen érdeme, hogy propagandát teremtett oly ügynek, mely épen nem alkalmas arra, hogy általános érdeklődést keltsen, még kevésbbé, hogy nagyobb áldozatokra serkentsen. Még abban az esetben is, midőn magyar emlékek felderítéséről, fentartásáról szó van, úgy a társadalom, mint a hivatalos intéző körök többnyire fáznak a maradandó alkotásoktól. A rómaiak, kik Magyarország területén az első civilisatio megalapítói voltak, legfölebb a tudomány embereit érdeklik komolyan. Havas Sándor a maga befolyásával ki tudta vívni, hogy legalább egy helyen, Aquincum területén nemcsak megindult a római maradványok kutatása, hanem szakadatlanul folyik. Kezdetben az állam, majd a főváros áldozatkészségét szerezte meg s az elért eredmények igazolták, hogy úgy az állam, mint a főváros a tudomány és közművelődés hasznára, javára fordították pénzüket. Aquincum romjainak jelentőségét ma már úgy a hazai, mint a külföldi tudomány" egyaránt elismeri és méltatja. Az ásatások megkezdésének történetét 1894-ig saját tollából* olvashatjuk s meggyőződhetünk, hogy bár mindenkor jól esett, ha érdemeit elismerik, a tért készséggel átengedte a szakembereknek. Nem reflektált arra, hogy az ásatások vezetésével tudományos babérokat arasson, hanem megmaradt kezdettől fogva azon mozgató erőnek, mely az ügyet állandóan felszínen tartja. Ismert dolog, hogy a rendszeres ásatások szükségességét először azon albizottság mondta ki, mely a műemlékek országos bizottságának egyik 1878. évi üléséből kiküldetett, hogy az aquincumi vízvezetéki pillérek megóvása érdekében javaslatot tegyen. Havas Sándor, mint azon albizottság elnöke, előbb a n. múzeumhoz fordult, de látva, hogy ezen oldalról nem történhetik semmi, a műemléki bizottság 1888 ápr. 28-án tartott ülésén terjedelmes előterjesztést tett az ásatások ügyében. Az előterjesztésre Trefort miniszter, miután még Havas Sándort külön meghallgatta, elrendelte az ásatásokat, de a pénzt csak úgy utalványozta, ha Havas, mint az ásatások ellenőrzésére kiküldött bizottság elnöke, az ügy administrationális és pénzügyi teendőit magára vállalja. \ Ugyancsak Havas Sándor volt az, ki midőn látta, hogy az amphitheatrurrK felásatása maga mekkora összegekbe kerül s nem remélhető, hogy az állam Aquincum más pontjain ásatásokra áldozzon, megkereste a fővárosi tanácsot, hogy a saját területén, az ú. n. Papföldön tegye lehetővé a kutatásokat. Előterjesztésének meg volt azon eredménye, hogy e czélra a tanács és közgyűlés még az 1882. évre 2000 frtot szavazott meg, egyúttal szakbizottságot alakított, melynek elnökévé Havas Sándort kérte fel. * Budapest Régiségei I. 15 — J7-H. és IV. 5—16. 11.