Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

8 Mindezek arra mutatnak, hogy az a pannóniai népség, melynek emlékeit á fönt tebb elsorolt temetőkből ismerjük, sokkal állandóbb" lakója volt Pannoniának, mint a germán, a nagy sírmezők több százados, megszakítás nélküli temetkezésről beszélnek, mely érintkezik a római uralom utolsó szakával s mint pld* Czikón, Bölcskén, Keszthelyen, Mártélyon, Szeged-Othalmon stb. benyúlt az avar korba.* l Ez a nép azonban nem szállta meg a római városokat. A mi népvándorláskori tárgy ezek területén, Aquincumban, Bregetióban, Mogentianában, Arrabonában került napvilágra, az germán eredetű s ebből a szempontból szintén különbséget találunk az első és második csoportbeli emlékek közt. Van még egy harmadik különbség is. Az első csoportbeli tárgyak közt igen sok az arany, vagy legalább is ezüst ékszer, sokkal ritkábbak a második csoportnál, mely túlnyomólag bronz és vastárgyakból áll. Ez á nép tehát nem volt olyan gazdag, mint a germán. i A negyedik különbség abban áll, hogy lovas sírok germán jellegű mellékletekkel nem fordulnak elő, ellenben a második csoporthoz tartozó sírmezőkben, mint Szirákon, Ordason, Szeged-Othalmon, Mártélyon, Mindszenten, Keszthelyen, Czikón, Bölcskén, Püspok-Szent-Erzsébeten, Regölyön, Komlódon, Závodon már a lovas-temetkezés is feltűnik. Még nem lesz általános szokássá, mint az avar- vagy a honfoglaláskori leleteknél tapasztalhatni s vannak nagy sírmezők, mint a nemesvölgyi, melyeknél egészen hiányzik ; de az a néhány lovas sír — ötven, száz közönséges sír közt egy — arra mutat, högy.é nép már valami viszonyban volt a kelet-európai lovas nomádokkal. Áttérve a harmadik csoportbeli emlékekre, azokban nagyon különböző jellegű tárgyak vannak összefoglalva, külsőleg is elárulva azt, hogy zsákmányból élő népségtől származnak. Vannak köztük, olyanok,, melyek, mint a píts^tatóü^ másnéven odorai (Veszprém-, Tolna- és Fejérm. összeszögellésénél) rekeszes gránátokkal díszített gyűrű és korong, vagy mint a préselt rovátkos, szalagdíszítésű nagy-mányoki (Tolnám.), madarad (Pestm.) és kassai (Baranyám.) szíjS^iráki ásatások. Arch. Közi. XIX. k. és~ különny. Budapest, 1895. — A többire nézve": Hontm., Arch. Ért. 1894. 96. — Horgos, u. o. 1894, 198. — H.-M.-Vásárhely, u. o. 1894. 2

o6. — Csúny, u. o. 1894. 506.V.'t—.Somodor 1890. 263. — • Nincs közölve a p.-s%.-iváni, félegyhá\i, mezőtúri, mindszenti, sobori (v. ö. Hampel, Catal. de l'expos. préhist. Budapest, 1876. 60.,. 61.), lesnyeki (Székely N* Múzeum) és fövenyi (Lichtneckert I.) letet.:.' ' " v . •'. • . '' . ,* A czikói 552-ik sír egészen avar (Wosinszky, Tolnám. 953. 1,), valamint a 109., 172. és 228-ik sír kengyelei is avartipusuak. (U. o. 883., 887. és 895. 1.) Ugyanilyen á szeged-öthalmi kengyel. (Hampel, Régibb középkor. LXXI.) — A bölcskei leletből egy préselt négyszögekkel díszített négyszögű bronzlemez tartozik ide. (Hampel, Régibb középkor. LXXXII. III. J.) — A keszthelyiek közül ide tartoznak a Hampel id. m. C. 10, CIL 10. és CVIII. 10. számú övdíszítményei. — A mártélyiak közül. Hampel id. m. CLIV. 2—?. . - •,• II*