Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

7« sírnál, valószínűleg a holttest két oldala hosszában fordultak elő s kétségkívül a koporsó kapcsoló pántjai voltak; két ilyen pánt (az egyik 7.2 cm hosszú, 2.3— 2.5 cm széles, 0.3 cm vastag) szögéhez korhadt farostok vannak tapadva; összesen 20 darab ilyen szöges pánt, 5 részint négyszögű, részint gömbölyű szeg és 5 egyéb vasdarab volt a leletben. Találtak még egy puszta kézzel durva fekete agyagból készített bögrét, négy sor/////idomú benyomkodott díszítéssel; mag. 13.6 cm, szájának átmérője 11.2 cm. Éhez járul 18 darab nagyobb cserépedénytöredék szárított fekete agyagból. A 3 koponya és 20 darab különböző embercsont (lábszár- és medenczecsontok, csigolyák stb.) az anthropologiai múzeumba tétetett át. III. Az ó-budai gránátos-ékszerek és a lóversenytéri övdíszítmények jellege annyira különbözik egymástól, hogy egyfajta néptől nem származhatnak s ha amazok a germánok emlékeivel vannak rokonságban, akkor az utóbbiakat már bajosan lehet nekik tulajdonítani. Oly sokféle népség tanyázott hazánkban a népvándorlás tartama alatt, hogy nekünk magyaroknak régészeti leleteink tárgyalásánál a müirányokon kívül egyéb szempontokat is számba kell vennünk s nem mellőzhetjük az ethnikai csoportosítást. Ebből a szempontból szándékozom a lóversenytéri, meg a hasonló jellegű leleteket tüzetesebben szemügyre venni s az alábbiakban megkísérlem közelebbről is meghatározni azt a népséget, melytől származnak. Népvándorláskori leleteink — ide nem számítva azokat, melyeket a honfoglaló magyarság emlékeinek tartunk, — három egymástól jelentékenyen eltérő főcsoportba oszthatók. Egyikbe tartoznak a már föntebb is említett s rekeszes gránáttal díszített ékszerek, gyűrűk, fülbevalók, s aztán a részint gránáttal, részint a nélkül előforduló, de félreismerhetlenül közös jellegű, zömök testű vagy széles négyszögidomú csatok, a félköridomú lapos fejjel, rövid, keskeny, ívalakú nyakkal és kígyófejben vagy erre emlékeztető tagban végződő, hosszúkás testtel ellátott fibulák stb., melyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a nyugot-európai és skandináviai leletekkel s ép ezen körülménynél fogva, bár a Kaukázus északi vidékén, a kabardiai és osszétföldi leletekben is vannak analógiáik,* a mit a * Ide tartozik az Uruszbijev-féle csegemvölgyi (kabardiai) leletből egy gránáttal díszített keskeny négyszögű csat, minőt a mezőberényi és komáromvidéki leletből (Hampel J., Régibb középkor.