Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

77 A lelet többi része különböző s részben tüzetesebben meg nem határozható vas- és csonttöredékből áll. A 23 cm hosszú s nagyon rongált állapotban XVII. A lóversenytéri lelet csontdarabjai. levő vaskés (XVI. 15.), úgyszintén a 9.4 cm hosszú háwmélü szeges nyílcsúcs (XVI. 12.), szegén zsineg nyomaival, melylyel a nyílvesszőhöz erősítették, a többi népvándorláskori leletből is ismeretes (XVIII.) ; a kés elmaradhatlan s rendesen a jobb lábszárcsönt mellett szokott feküdni, ritkább a nyílcsúcs, a keszthelyi, nemesvölgyi, czikói, német-sűrüi, kassai, kecskemétmiklóstelepi stb. leletekben fordul elő egypár, az utóbbit kivéve, mely köpüs, a többi szegben végződik, a három élü nyilcsúcs a közép-oroszországi méri és a kobánvidéki kaukázusi leletekben is nagyon gyakori ; a bordából készült, simított és karczdíszítménynyel ellátott lapos csonttárgyak (XVII. összesen 6 darab), melyek szélesebb felső végük felé át vannak lyukasztva, valószínűleg a késnyelet borították ; hosszúságuk 9—15.8 Cm kÖZÖtt Váltakozik; van köztük egy XVIII. Népvándorlásköri nyil, , , , ,, , , i>'i •' -, csúcsok a nemesvölgyi és kas22 cm hosszú es $;.ö cm szeles hegyesitett sarloídomus sai i

e

i

e

tbői. karczdíszszel ellátott bordacsont (XVII. 29.), a melyet • talán árnak használtak. A 6. (XVI.) 8—8.9 cm hosszú vasszögek s aztán a végükön horgas szeggel ellátott kisebb (2.5—4 cm) nagyobb (9 8—18.4 cm) vaspántok, melyeknek szélessége 1.7—3.1 cm közt váltakozik, úgy mint a sziráki 39-ik