Budapest Régiségei 5. (1897)

Weisz Miksa: Régi zsidó feliratok Budáról 43-52

46 telenné teszik ama tényt, hogy itt a legrégibb zsidó temető helyén állunk. Az e helyen lezajlott nagy harczok és egyéb mozgalmas idők hozzájárultak a temető elpusztításához ; hiszen a zsidó temetők többnyire nem számíthattak pietásra és elnézésre főleg oly korban, a hol az élő zsidók élete is oly olcsó volt. Innen van az, hogy a török hódoltság idejében virágzó %$idó község* temetőjének helyét még mai napig sem ismerjük, holott ezen korból a Mátyás templom István kápolnájának falazata több sirkövet őrzött meg, melyek az 1672, 75, 76 és 78 évszámokat mutatják. Mert nem tételezhetjük fel azt, hogy ezen kövek is az Alagút-utczai temetőből kerültek volna ide, mert ez ellen szól a két hely távolsága és a kövek nagysága. Hozzájárult még ezekhez a romokon keletkező új élet is, mely a régi emlékeknek rendesen legnagyobb és legkíméletlenebb ellensége, mely előmozdította, hogy a harczok iszonyú pusztításai folytán amúgy is gyér nyomok végkép eltűnjenek a föld mélyébe, vagy régi épületek falazatába, a mely czélra nagyságuknál fogva különösen alkalmasoknak látszottak. És így megint csak a véletlenre számíthatunk, a mely talán e régi köveket is megszólaltatja. Az Alagút-utczai temetőből kikerült töredékek közül az első egy teljes epitaphiumot őrzött meg számunkra (1. ábra). Szép, egyenletes irása gyakorlott kőfaragó kezére utal, a betűk csak egy czentiméter mélységűek. A 68 cm magas, 72 cm széles és 15 cm vastag homokkövön 6 sor maradt meg épségben. Felirata a következő : Ezen sírkő helyeztetett r. Peszach r. Péter fia fejéhez, ki világába gyütetett a hatodik évezred 38-ik évében [=' 1278] Ellul havában. A felirat csakis stílusának pongyolaságában különbözik más hasonlókorú német feliratoktól. Sok nem hiányozhatik belőle, fegfölebb a szokásos zárima. Érdekes még a kövön a Péter név, mely különben ezen korban a zsidóknál még nem volt ritka. Mindjárt közvetlen szomszédságában egy igen magas talapzat (2. ábra) köti le figyelmünket, mely első pillanatra az imént leírt kő folytatásának látszik, mert a még olvasható betűk ugyanazon kőfaragó kezére látszanak utalni és a * Ezen életről 1. bővebbet : Kaufmann : Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte nach dem Berichte Isak Schulhofs (1650—17J2J. (Trier ed. Mayer 1895.)