Budapest Régiségei 5. (1897)

Gömöri Havas Sándor: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főegyház 13-42

25 németek művének bizonyult, kik a szánandó embert előbb agyonkínozták, s azután a Dunába vetették. Erre a magyarok fegyvert fogtak, és az épen Budára gyűlt nemességgel együtt — mint a nagyokat mondani szerető Bonfin állítja — a németeket a «kiirtásig» üldözték, a vagyonosok házait kirabolták és földúlták. Innen túl a német polgárság túlkapásairól és további zavargásokról hallgat a történelem. II. Lajos korában gyarapodott a magyarság. A mohácsi vész után a városi közigazgatásban csupa magyarokat találunk. De ezt csak annak kell tulajdonítanunk, hogy az itteni németek I. Ferdinand hívei voltak. És most áttérhetünk a budavári főegyház építési viszonyainak ismertetéséhez. A templom helyéül a vár keleti oldalának közepét választották, mely akkor, és még sokáig ezután, minden oldalról szabadon állott. A délről éjszaknak vonuló sziklahát lapján, mely egy a vár faláig terjedő mélyedés innenső szélére meredek lejtőn bocsátkozott le, fölépítették a homlokzatot, a chorus alá ; innét pedig lépcsők vezettek az utcza színvonalánál másfél öllel mélyebben fekvő fő- és mellékhajók földszintjére. Az építkezés ezen módja nem igen gyakran fordul elő a középkori templomoknál, de mint főegyházunknál is látható, kellemes benyomást gyakorol a belépőre, ki mint egy amphitheatrumban, pillanat alatt maga előtt látja az egész templom belsejét, és behatol annak úgyszólván minden zugába. Először is meg kell jegyeznünk, hogy a templom egész tervezete, annak belső és külső berendezése, mely maiglan is fennáll, az építkezés kezdetéből, IV. Béla korából való. A terv szép, megfelel a magasabb műízlés igényeinek ; meglepő a tagozatok helyes beosztása és arányossága. Ámde a mily helyes volt a conceptio, ép oly gyarló volt annak kivitele; ebből azt kell következtetnünk, hogy az építkezést nem a tervező vezette. Általában az építkezést az anyagok nem kellő megválasztása, és bizonyos ügyetlenség, és itt-ott feltűnő hanyagság jellemzi. A pillérek és térközök hosszúsági és szélességi távolsága nem egyenlő, az egyik pillér kifelé, a másik pedig befelé áll, és ez a külömbözet a boltívek fesztávolságára is befolyással van. Mindamellett ezen eltéréseket a laicus szem nem veszi észre, ezek nem zavarják az összbenyomást, mely egészben véve igen kellemes. A templom három hajós basilica alakjában, román-gót átmeneti stylben kezdett épülni ; a mellékhajók rövidebbek és alacsonyabbak voltak a középső főhajónál, mely amazoktól önállóan nyúlt ki nyolcz öl hosszában. Mennyivel alacsonyabbak voltak kezdetben a mellékhajók, azt az ezek pillérein most is meglevő, az előbbi boltíveiket tartott alsóbb fejezetek (capitellek) mutatják. Zsigmond korában — nem pedig Nagy Lajos alatt —• az eredeti basilica csarnok-templommá alakíttatott át ; a mellékhajók alacsonyabb boltozatai a főhajó Budapest Régiségei. V. 4