Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

144 D(is) M(anibus). T(ito) Au(relio) Numeri(o) militi medico leg(ionis) XXII pr(imigeniae) p(iae) f(idelis) et G(aio) Jul(io) Mefrjcatori militi leg(ionis) eius[demj. T. Aurelius Numerius a legio XXII Pnmigenia orvosa volt, G. Julius Mercator pedig annak egyszerű közkatonája. Tudvalevőleg ez a legio I. Claudius óta, a ki szervezte, mindvégig állandóan Felső-Germaniában, Mogontiacumban (Mainz) állomásozott. Ez a kő az első nyoma nemcsak Aquincumban, hanem Pannoniában is. Minthogy Numerius és Mercator mint tényleges katonák haltak el nálunk, több mint valószinű, hogy a XXII. legio egyik osztályával (vexillalw) kerültek ide, mely rendkívüli körülmények között a pannóniai őrség megerősítésére siethetett. Figyelemre méltó, hogy a bak is úgy került az orommezőbe, mint a legio XXII Primigenia jelvénye. Különben a sírkő egész typusa sem olyan, mint azok, melyek nálunk divtak, hanem a rajnamenti sírköveké. 73. Sírtábla mészkőből. Magassága 111 cm, szélessége 66 cm, vastagsága 28 cm. Az előbbi emlék mellett azzal egyidőben az esztergomi vasút ó-budai pályaudvarának délkeleti részén fedezték fel. Felső része csonka. A feliratos mezőt egyenes vonalú keret szegélyzi. A sírkövet Licinius Similis feleségének és magának még életében állíttatta. A nő nevét nem tudjuk, az első sor néhány fenmaradt csonka betűje kevés arra, hogy teljes névvé kiegészíthessük.