Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

145 74- Csonka sírtábla mészkőből. Magassága 108 cm, szélessége 80 cm, vastagsága 20 cm. A Victoria-téglagyár telkéről 1894 májusban hozattam el. A háromszögű lapos orom mezejét stilizált levéldísz tölti be, középütt rózsával. Közte és a feliratos mező között borostyánfolyondárral díszített szalag fut. Alul s jobb felének nagyobb része csonka. A felirat betűi gondos kivitelükkel feltűnnek. Aurelius Maximus, míg a seregben szolgált duplarius volt, azaz kétszeres zsoldot kapott. A ki másfél zsoldban részesült, azt sesqiplicariusnak nevezték. A katonaságból kilépvén, az ex custode, ex corniculario, stb. példájára, ex duplario czímét viselte. A zsoldnak az emelése, melylyel rendszerint vele járt az, hogy az illető a sáncz-munkától felmentetett (immúnis), természetesen az érdem jutalmazására szolgált s lehetővé tette, hogy valaki, minden kilátás nélkül a főbb tiszti állások elnyerésére, mint közkatona is (milita caligati) a 20 évi szolgálatban megelégedett legyen. Duplarii előfordulnak már a köztársaság korában. Liviusnál (VII. 37.) olvassuk, hogy A. Cornelius Cossus consul 343 Kr. e. mindazon katonáknak, kik P. Decius csapatában szolgáltak, minden időre kétszeres gabonarészt adott. A dyrrachiumi győzelem alkalmából meg Cassar (Bell. civ. III. 53.) egy egész cohorsnak, mely különösen kitüntette magát, dupla fizetést és dupla élelmet utalványozott.* Mint a császárkori feliratokból kitűnik, duplarii voltak a római hadsereg minden csapatában, Egy lambesei feliraton, melyet a legio III Augusta Elagabalus császár és családja tiszteletére készíttetett, bár csonka, nem kevesebb, mint 109 katona viseli e czímet. Semmi kétség, hogy a duplarii is, mint a többi altisztek (principales), testületet alkottak, melynek a táborban külön szentélye (schola) volt. , , : 75. Sírtábla mészkőből. Magassága 1 18 cm, szélessége 54 cm, vastagsága 15 cm. Ó-Budán, a «Filatori gát» nevű vasúti állomástól északnyugotra látható anyagárokból emelték ki 1887 őszén. A feliratot először Havas Sándor tette közzé Arch. Ért. IX. 166. 1., majd Fröhlich Róbert Arch.-epigr. Mitth. XIV. 74. 1. s másodszor Budapest Régiségei IV. 79. sz. a. A C. I. L. III. S. 105 $0. sz. a. található. Az egyszerűen bekéretek feliratos mező felett két sima pilléren háromszögű orommező nyugszik. A pillérek közötti mezőt szalaggal * Daremberg-Saglio, Dictionnaire des antiquités grecques et romaines, II. 415. 1. Budapest Régiségei. V. *9