Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

in duplarius volt a II. segédlegióban, vagyis azon katonák egyike, kik kettős zsoldban részesültek. A Claudius név, mely Claudius császárra (41 — 56 Kr. u.) vezetendő vissza, ki a polgárjogot nagy számmal adományozta volt s a kinek nálunk Savaria (Szombathely) isacolonia rangot köszönhette, mint megjegyeztem, azon időben, melyből a kő származik, sőt már sokkal előbb, rend szerint rövidítve jelenik meg a feliratokon. Csak a kőfaragó mondhatná meg, miért véste ki egészen, valamint azt is, miért nem rövidítette a votum solvit szavakat. 9. Oltárkő. Magassága 91 cm, szélessége derékban 31 cm, vastagsága 26 cm. Az esztergomi vasút földmunkálatai hozták napfényre az amphitheatrum délnyugoti sarka táján 1894 november 7-én. Teljesen ép, a fejnek és lábnak éles vonalú tagozása van. Az abacus sima négyszögű koczka. I * O M i(ovi) o(ptimo) M(aximo) C A P I T O LI Capilolino. Cl(audius) Vale(n)s N O < C L * V, L E miks le kfforá)] // ad(iutricis) S < MILES * LE Lô /HAD« P " F * p(iae)f(idelis) Antoninian(a)e A N T O M N I p

r

^

o se

j et ^j-^-j v(oium

) s

(

0

l

v

lf) ANE " P R • Ti • S V * S " L * M < l(ibens) m(erito). Rómában a capitoliumi hegy déli végén állott Jupiter, Juno és Minerva, a Capitoliumi trias temploma. Jupiter Capitolinusban a rómaiak a birodalom legfőbb őrét tisztelték. Ez az első eset, hogy aquincumi feliraton Jupiternek Capitolinus melléknevével találkozunk. A II. segédlegio, melynek egyszerű közkatonája volt a kő felállítója, Claudius Valens (Vales Valens helyett többször fordul elő), az Anloniniana melléknevet viseli Caracalla után, a mi a kő korára vet világot. A felirat betűinek gondos kivitele daczára hiba csúszott be a 7. sorba. A kőfaragó elnézésből a se szót kihagyta s a pro és suis szavakat is rövidítve véste a szokás ellenére. 10. Oltár, mészkőből. Magassága 80 cm, szélessége derékban 27 cm, vastagsága 28 cm. Azon kŐemlékek egyike, a melyek a mai ó-budai dohánygyár helyén állott dézsmaház lebontásánál fejtettek ki 1889 őszén a falakból. Már Schönvisner a múlt században látta «Budae in villa torcularia» (de rud. p. lac. 160) és leirta; utána a C. I. L. III. 3462. sz. a. közli. Jelenleg az oltár déré-