Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

1 11 kön ketté van törve. Az abacus acroterionjait palmetták diszítik, a közöttük levő tért egy M alakú ékítmény foglalja el. Oldalt az abacus sima. I(ovi) o(ptimo) m(aximo) Dulceno Heliopolitan(o) sacru(m) fecit ; T(itus) Aureli(us) Secu(ndus) vete(ranus) leg(ionis) II ad(iutricis) p(iae) [f(idelis)] pro se et suis posu(it) v(olum) s(olvit) l(ibens) m(erito). A C. I. L. olvasásával szemben kétségtelen, hogy Aurelius Secundusnak T(iius) volt az előneve. Továbbá a 6-ik sorban VETR helyett VETE áll s a leg(io) II ad(uiirix) után a P betű (pia) is világosan látható. Dulcenus a Dolichenus név kevéssé használt formája. Doliche Commagene római tartományban, Heliopolis a vele határos Syriában feküdt. Mindkét városnak megvolt a maga sajátos Napistene, kit előbb a görögök Zeusszal, utóbb a rómaiak pedig Jupiterrel azonosítottak. Mint ilyenek a császárság idejében a többi keleti istenek példájára az egész római birodalomban számos hivőre találtak. Pannoniában Jupiter Heliopolitanus cultusát bizonyítják Cl. L. III. 3955 (Siscia), S. 11137. 11138. 11139. (Carnuntum). Jupiter Dolichenusét 3252. 3253. (Acumincum), 3343. (Sárpentele), 3998. 3999. (Daruvár), S. 10243. (Szurduk), 10297. (Kömlőd), 10991. (Ó-Szőny) feliratok, a carnuntumi Dolichenus-szentély ( 1113o. 1113 2 — 1113 6.) és a két kömlődi bronz tábla (C. I. L. III. 3 3 ió.). Egy treffeni (C. I. L. III. 3908.) és egy carnuntumi (C. I. L. III. S. 11131.) oltár mindkét istennek van dedicálva. Ellenben feliratunkon Jupiter egy személyben mind a két melléknevet viseli, a mit megmagyaráz a Kr. u. III. század vallási felfogása, mely mindenképpen a különböző istenségek syncretismusára törekedett. 11. Domborképes tábla, mészkőből, Jupitert és Junot árbrázolva. Magassága 95 cm, szélessége ioç cm. Ó-Budán, a Vihar-utcza 13. sz. ház előtt került napfényre a 3. sz. táblával együtt. A közös trónszék lábai alul levélszerűleg kiszélesednek, felül szarvak kö-