Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

m j. PILLÉREK, OSZLOPOK, IVEZETEK, MENYEZET, BOLTOZAT ÉS TETŐ. Az egyes épületek rendeltetése vajmi kevés befolyással volt nálunk arra, melyik falnem alkalmaztassék. Az opus incertum úgy a köz-, mint a magánépítkezésben az uralkodó. Legfölebb azt tapasztaljuk, hogy a nagyobbszabású épületeknél gondosabb. A legsilányabb opus incertumból készült a mithragum, mely mint épület a ma már teljesen elpusztult Nemesis-féle s-zentély mellett tényleg a legigénytelenebb volt. De nem lehetett közömbös a falak vastagsága. Nagyszabású épületek szilárdságának előfeltételét a falak szilárdsága képezte. Ez pedig ugyanazon falnem alkalmazása esetén lényegében egyedül a falak vastagságától függött. Nálunk erre kétszeres fTgyelmet kellett fordítani, mert Aquincum épitői az öntudatos szerkesztés dolgában kontárok voltak. Legvastagabbak az amphitheatrum és az országút mentén fekvő fürdő falai. Hatalmasak a nagy lakóház átriumának falai is, nyilván azért, mert emeletet tartottak. Azon segédeszközhöz, mely támpillérek alkalmazása által fokozza a falak biztosságát, építőink csak a legszükségesebb esetekben nyúltak. Ilyen szükség forgott fenn nevezetesen az amphitheatrum substructióinak építésénél. Arról volt szó, hogy az arena körül lépcsőzetesen emelkedő nézőtér számára az alapot a legegyszerűbb módon állítsák elő. Hogy az itáliai vagy délfrancziaországi amphitheatrumok mintáját e részben kövessék, ahhoz a pénz és szakértelem egyaránt hiányozhatott. Különben a megszokott építési anyag, a terméskő, sem lelt volna erre alkalmas. Valószinüleg katonák lévén épitői, nem volt nehéz a kérdés megoldása. A cavea substructióinak alaprajza megfelel Vitruvius (I. 5) azon szabályainak, melyek szerint a legerősebb bástyafal (agger) építendő. Pompeii városfala és a mi amphitheatrumunk caveája lényegében ugyanazon építési módot mutatják. Az utóbbi mindössze abban tér el az előbbitől és Vitruvius szabályaitól, hogy a külső körfalból sugárszerűleg befelé nyúló falak nem érik el a podium falát. De erre nálunk nem is volt szükség. A földtömeg, mely a közt kitöltötte s az ülőhelyek basisául szolgált, kifelé mindinkább emelkedett. Az a nyomás tehát, melyet a podium falára gyakorolt, elenyésző volt ahhoz, a melyet a külső körfalnak el kellett viselni. Főként ennek biztosításáról kellett e szerint gondoskodni. S ez támpillérek alkalmazása által történt. Tulajdonképen a cavea belsejébe nyúló falsarkantyúk sem mások támpilléreknél. Minden hosszúságuk daczára sem tartották azonban őket elegendőknek. Hogy a fal a kifelé nyomásnak ellentállhasson, szükséges voll, hogy azt kívülről is támpillérekkel megerősítsék. Ily támpillér van az északi oldalon 19, a délin 23. Valamint a falsarkantyúk