Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

86 (6. ábra). Helyenként tényleg az opus incertum szerkezete olyan, hogy a quaderrakatot megközelíti. Hogy a hasonlat még teljesebb legyen, kívül a.rések mentén a vakolathabarcsot fapálczával egyenesre simították (7. ábra). Mint könnyű belátni, az ily fal előállításához a legtöbb mészhabarcs kellett s ennek kötőerejétől függött elsősorban azután a fal szilárdsága. A ma még fennálló falmaradványok tanúbizonyságot nyújtanak, hogy a római a leghitványabb kődarabokból is mily szilárdan képes volt építkezni. Éles szeme minden egyes kődarabnak megtalálta a maga helyét. A mai kor, midőn az építkezésnél a főelv a gyorsaság, ezzel az anyaggal nem tudna boldogulni. . Bár épületeinken csak szórványosan fordul elő, de mert a római építkezésre jellemző, említést érdemel az ú. n. opus spicatum is. Azon hasonlatosságtól kapta a nevét, melyet a kalász szemeinek elrendezéséhez mutat. A vízszintes 8. át\ra. rétegek egyikében a kődarabok jobbra, a másikban balra dőlve vannak elhelyezve. Tökéletessége attól függött, mennyiben szabályos alakú kőlemezek állottak rendelkezésre. A legtökéletesebb opus spicatumot téglából lehetett előállítani. Ilyen falrészlet az, melylyel utólag a nagy fürdő caldariumának apsisát elrekesztették. Terméskőből készült opus spicatum-féle falakat legnagyobb számmal a mithraeum melletti lakóház mutathat fel. Ezek egyikét tünteti fel a 8. ábra. Bizonyos speciális esetben & görgeteg trachytköveknek is jó hasznát vették. Ilyen anyagból vannak részben a nagy fürdő tepidariumának és caldariumának, részben a laconicum középső helyiségének oldalfalai építve. Az utóbbi helyen maga a falépítmény készült belőlök, a fürdőben, úgy látszik, csak a hypocaustum magasságáig ér a görgeteg falazat. Ugyanazon okból használták fel, mint a ; tráchyttuffot; a görgeteg trachytdarabok, miként a falak jelenlegi állapota bizo-