Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

S) Egész falakat, melyeknek oldalait burkolatquaderek (parements) képezik, csak a nagy fürdőben találunk. Itt a tepidarium és caldarium oldalfalait a hypocaustum magasságáig trachyttuffquaderek fedik. Hosszúságuk ugyan nem egyforma, 15 és 20 cm, között változik, de magasságuk ugyanaz, tehát a rétegek is egyformák. A quaderrakat, lett légyen az egész faltest olyan, vagy csak mint burkolat szerepelt légyen, építkezésünkben kivételes. Az opus reticulatum-nak épenséggel nincs nyoma. Bármennyire közkedveltségű volt ez a falnem Itáliában, nálunk nem honosodhatott meg. Apró koczkákból állván, melyeket a faltestbe hálószerűén illesztettek, e czélra sem a mészkő, sem a trachyt nem volt alkalmas, mert egyik sem dolgozható meg könnyen. 7. ábra. Viszonyainknak a legmegfelelőbb falnem az ú. n. apus incertum volt. Ebből állanak majdnem összes falaink. Jobbadán a mészkövet használták fel e czélra, egy-egy homokkődarabbal csak elvétve találkozunk. Az egyes darabok a megdolgozás kevés nyomát árulják el. A legtöbbet úgy illesztették be a falba, a mint a bányában apróra törték. A kalapácscsal legfölebb felületesen hozzáidomították, az egyenlőtlenségeket a mészhabarcscsal simították ki. Két körülményre mégis figyeltek. A falszín előállítására a nagyobb darabokat alkalmazták, még pedig azokat, melyeknek egyik-másik lapja elég egyenletes és sima volt, Ezt helyezték kifelé. Ezen szélső kődarabok hossza 10—30 cm. magassága 5 — 15 cm. A másik szempont, melyre Aquincum építőmesterei ügyeltek, az volt, hogy ezen terméskövek lehetőleg vízszintes rétegekben helyeztessenek el