Budapest Régiségei 4. (1892)

Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30

29 egy évnél tovább itt feküdt, mignem nagybátyja Szilágyi Mihály, azt Gyulafehérvárra vitette. A jelzett út mentén «dombnak» nevezhető magaslat csak egy van : az, melyen a török szent «Gül baba» síremléke áll, a többi hegyhát alakjában megszakítlan lánczolatban vonul a József hegyig. Az említett kápolna tehát nem állhatott másutt mint a török sír helyén. Ez most egy nagy épülettel van körülfogva, úgy hogy kívülről nem is látható, de míg szabadon állott a kies fekvésű domb, a rajta emelkedő török emlékkel az egyedülivei, mely megnaradt, minden ember figyelmét magára vonta, én pedig erősen hiszem, hogy a török világban sok templommal együtt elpusztulván ez a kápolna is és a törökök ennek helyére temették saját szentjöket A Budavár ostroma idejéből való hadászati térképek némelyikén ugyané tájon «Leiden hügel» van följegyezve. Némethy Lajos azt írja, hogy ott állott a török flagellansok, a magukat vallási őrjöngés közben kínzó dervisek épülete. Talán az önkínzás eme helyét nevezte el a német lakosság Leidenhügelnek? Inkább hiszem azt, hogy az ott eltemetett kivégzetteket sirató rokonok gyakori látogatása és a helynek fájdalmas emléke adta neki e nevet; alig képzelhető, hogy az önkínzásban gyönyört kereső pogány őrjöngök iránt szánalmat érzett volna a keresztény -nép és ezt akarta kifejezni az említett, de régóta feledésbe ment elnevezésben. Különben a Dunapart a várhegy éjszakkeleti aljától egész a Lukács fürdőig üresen állott. A Császár- és Lukács-fürdő egy külön mezőváros, Forum Geyzas, később Oppidum St. Trinitatis, magyarul «Felhévvíz» központja vala. A város önálló szervezettel és czímeres pecséttel birt; ha nem is jobbágyi, de bizonyosan függési viszonyban volt a Szent Jánosról nevezett lovagrenddel és a későbbi felhévvizi prépostsággal, melynek itt igen díszes várszerű székhelye volt. Meddig terjedt a határa, azt nem tudjuk, de azt kell hinnünk, hogy a mostani Újlak legnagyobb része a királyi várak tartozéka volt. Ezek és « Felhévvíz» között vala a Szent Jakabról nevezett helység; külön plébániája és temploma körülbelül a mostani templom helyén állhatott. Szent Jakab sem volt jobbágyközség, nem volt neki külső határa, a mi keveset róla tudunk arra vall, hogy itt a királyi udvarhoz tartozó alsóbb rendű alkalmazottak, kézművesek és cselédek laktak. Az Ó-Budára alulról vezető út nem ott ment hol most, hanem a Dunához sokkal közelebb. Tudjuk, hogy a régi római czirkus helyén a mai Király hegyen állott a budai egyháztól becserélt királyi vár, mely a Nagy Lajos határjárása szerint árkolattal volt befoglalva ; a hajdani útnak ki kellett kerülnie ez árkolatot, mig a mai útvonal alig néhány lépésnyire van a «Király hegy »-tői. A fővárosi Duna jobb partján tehát a középkorban, illetőleg a török fog-