Budapest Régiségei 4. (1892)

Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30

lalást megelőzőleg öt külön, egymástól szorosan elválasztott politikai község állott fenn: u. m., i. A budai Egyháznak — erősen vitatott és heves ellenzésre talált fenhatósága alatt a régi Ó-Buda. 2. Eczelburg, vagyis a körüle támadt Nagy- vagy Új-Buda, a későbbi Civitas reginalis «királynék városa», mely a sz. kir. városokhoz hasonló szabadalmakkal birt. 3. Szt. Jakab község. 4. Felhévviz mezőváros; mindkettő önálló szervezettel. 5. A mai Buda; kezdetben ugyancsak a vár maga. Ó-Buda helyrajzi legérdekesebb kérdéseinek egyike: hol állott a Szent László által alapított prépostság és szentegyháza? Ez volt az első, melyet fölvetettem magamnak, midőn az itteni kutatásokhoz fogtam. Kiválóan érdekes a kérdés nemcsak azért, mert föltalálása esetén a hazánkbeli egyik legrégiebbnek mondható román építészet kétségkívül nagyobbszerű műemlékével ismerkednénk meg, de érdekes annálfogva is, mivel az ország központján lehet, mondani fővárosában fönnállott káptalan az Árpádok és a vegyes házakból származott királyok idejében valóságos királyi kanczellária volt. A «Budán» kelt királyi oklevelek és kiadványok bezárólag egész Zsigmondig a «budai egyház» irodájából, a kanczellárok és királyi jegyzők pedig a budai prépostok sorából kerültek ki, számra mintegy tízen. Az első, kinél e czím előfordul, III. Béla idejében Adorján, 1183-ban; az utolsó pedig Zsigmond korában 1431-ben Kanizsai János volt. Valóban érdekes volna tudnunk, hol volt a hatalmas «Ecclesia budensis» székhelye, mely a közügyek elintézésére hajdan kétségkívül nagy befolyást gyakorolt vala. A Nagy Lajos király 1355-ik évi határjáró oklevele szerint a székesegyház és a káptalan épülete, az Egyháznak maradt városrészben, tehát a római vízvezeték és a Duna közt állott; ez kétségtelen. És szorgos megfigyelés után arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezt a hajdani gr. Zichy-féle várkastély, most katonai ruhatári terjedelmes épülete helyén kell keresnünk. Erősen hiszem, hogy itt úgy a székesegyház, mint a prépostság épületének nyomai föltalálhatók volnának. De erről természetesen le kell mondanunk. Talán későbbi szabályozás vagy építkezés alkalmat fog adni a fölfedezésre. A református templom közelében látható romokat, melyek eredetét eddig kinyomoznunk nem sikerült, részint csekélységük, részint pedig a helynek mély fekvése miatt nem tarthatjuk a prépostság maradványainak és az egész vonalon nincs oly fekvésű hely, mely sejteni engedné azt, hogy ott valaha nagyobbszerű épületek állottak. Ezzel helyrajzi adatainkat most befejezzük; ha idővel sikerül többet megtudnunk, azt e lapokban közölni fogjuk.