Budapest Régiségei 4. (1892)

Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30

20 régi Aquincumban szorult össze a Duna és a hegyek közé, honnét könnyebb volt a menekülés veszély idején. Ravennas Anonymus a hetedik században élt geographus, ki a római birodalom «néhány» tehát nevezetesebb városait elősorolja, Pannónia Valériában egy gót «philosophus» adatai nyomán indulva, Aquincumot nem említi föl. Az e tájra vonatkozó sorozatban van ugyan egy Acunum nevű hely, ez lehetne tehát Aquincum, de a glossator ez alatt Acumincumot kivan értetni. Azt azonban a mi Anonymusunknak bízvást elhihetjük, hogy Árpád itt pihenteté meg és mulattatá seregét, hogy a Dunántúli rész elfoglalásakor főhadi szállása Eczelburg vala. Hogy «Budavár» a vezérek korában már népes hely volt, e mellett legfőképen az tanúskodik, hogy Szt. István királyi kápolnáinak egyiket, az Alba Ecclesiát ide építé. Néhány évtizeddel később pedig Szent László a budai prépostságot és káptalant alapította és ennek Szent Péter és Pál apostolokról nevezett székesegyház építéséhez fogott, tehát a hely akkor már jelentékeny és népes vala. íme tehát két góczpont: Eczelburg és a budai prépostság, mely körül a magyar történelem kezdetén Ó-Budának helyrajza csoportosul; két különálló, ámbár egymással szomszédos városrész : a királyi és az egyházi. Eczelburg a honfoglalás óta a fejedelmek birtoka és bár ekkor még nem állandó, de gyakran megszállott székhelye volt. A magaslat alján, a talán még a rómaiak idejéből maradtakkal együtt hova-tovább több meg több uj épület keletkezett, a királyok udvara és kisérete számára. Ez az az «új» vagy «nagy» Buda, mely a Szt. Margit legendájában meg van említve. Schier Xistus Buda sacrajában II. Lajosnak idézett oklevele is «Buda novának» nevezé ezen városrészt, mely lehet mondani Mátyás királyig, sőt a nép nyelvén bizonyosan még azon túl is megtartotta Eczelburg nevét, mert azt egy egész városrész viselte, melynek lakossága, ha helyben marad, azt századokon át sem felejti el. A fensík, melyen a királyi vár állott, meg volt rakva sok épülettel ; a vár terület külső falai rendes négyszög alakjában lenyúltak a Duna partjáig, mint ezt Lanfranconi gyűjteményében lévő képen látjuk, a közlekedést csak egy keskeny, a folyam partját követő út tartotta fenn a mai Budavár és Ó-Buda közt. Azt hiszem azonban, hogy e külső falakat csak a törökök építették föl, hogy az innét jövő ellenség útját elvágják; hogy az itt lakott királyok korában ezen út el lett volna zárva — nem képzelhető. A Budáról Ó-Budára vezető út mellett egy dombon állott a Krisztus szent testéről nevezett kápolna, melynek közelében a politikailag kivégeztetteket el szokták volt temetni. Thuróczy Ranzan és Bonfin szerint ide temették a Zsigmond király idejében Konttal egvütt lefejezett 30 nemest; Hunyady László holtteste