Budapest Régiségei 4. (1892)

Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30

H Aquincum helyőrsége rendesen 1660 gyalog és 198 lovas katonát foglalt magában. A canabak nem állottak közvetlenül a tábor mögött, hanem kiszorultak a Duna felé. Ezt onnan kell következtetnünk, mivel a vízvezeték által határolt tábor közvetlen közelében találjuk a palsestrát, a torna és vívó termeket és egy nagyszabású, gonddal épített fürdőt, azután következik elég tág és fényűzéssel előállított épületek egész csoportja fürdőkkel és egyéb, a művelt osztály kényelmére szolgált berendezéssel. Véleményem szerint a Hampel által kiásatott e hypocaustum, a legio fürdője vala, a körüle elterülő épületek pedig a főtiszteknek szolgáltak lakásul, kik a tábor szorultságából és bűzéből családjaikkal együtt ide vonultak. Az innét néhány száz méternyi távolságban keletre kiásott másik közfürdő, a közelében lévő épületekkel együtt volt a katonasággal üzleti és szolgálati viszonyban állott emberek telepe, kiket fentebb nagyjából elősoroltunk ; a valóságos canabák. A tábor körül volt véve előre tolt védművekkel is (prsetenturse, castella, propugnacula). Ilyen volt először az Amphitheatrum —• már magában véve is egy kisebb tábor, mely több ezer katona befogadására szolgálhatott ; Rómer szerint is castellum nyomait viseli magán, a hajdani selyemgombolyító (filatorium) körfalazata Ó-Buda éjszaki részén a szent-endrei úttól kijövet balra, az úgynevezett «filatori-gát» közelében. Ilyen castellum alapjaira ismertem, a református temetőre nyíló utczában, hol házépítés alkalmával igen erős, ölnyi szélességű fallal kerített építményekre akadtak, melyek elbontása nehéz munka volt. Ilyen castellum volt a József- és Mátyáshegyet elválasztó völgy torkolatán, melyből későbben Etzelburg lett. Hogy a tábor nyugat-déli oldala a porta prsetoria is ily előretolt védművekkel vala ellátva, mutatja a sok romhalmaz és épületkő, mely itt a sík televényes földön elszórva fekszik és a tulajdonosoknak építési anyagul szolgál. Talán nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a vízvezeték forrásai Aquincumnak éltető erei, úgy a víznek földuzzasztása, mint védelme kedvéért hatalmas falazattal voltak bekerítve, melyek nyomait a már említett újabb átalakítás előtt tisztán láthattuk. Hogy a Gellérthegyen őrtorony állott, az erről vett tudósítást közöltem annak idején, ilyennek nyomai vannak még ma is az ürömi- és a csúcshegyeknek a vörösvári országútra hajló lejtőin ott, hol a solymári patak és az országút völgye szűkebbre szorul, a tábortól egy órányira. A tábor mind a négy kapujából épített utak vezettek egyenes irányban kifelé. A nyugatra nyíló porta praetoriából a hegyek alján Bregetiumnak tartó és okvetlenül akkor is megvolt úttal egyesült; az éjszaki porta principalis dex-