Budapest Régiségei 4. (1892)
Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30
1 6 ismertetve vannak, de van sok uj is és ezekkel munkatársunk annak helyén be fog számolni. E nyáron pedig a fővárosi általános csatornázási munkálatok alkalmával a soroksári dunaág közelében, tehát a Duna bal partján, egy őskori urna temetőre bukkantak, a minek úgy jutottunk tudomására, hogy a Nemzeti Múzeumba a fővárosi mérnök három szép nagy urnát szállított be. A Tanácshoz -intézett előterjesztésemben azt kértem, hogy az ásatásokat az idén itten kezdhessük meg, mivel dr. Kuzsinszky Bálint a helyszínén megejtett vizsgálódásai nyomán azt következteti, hogy itt nagyobb őskori temetkezési teleppel van dolgunk. Különben a most leirt 1889— 1892-ik évi időkben az ásatások szakadatlanul folytak a «papföld»-ön. Nagy szerencse, hogy a főváros részéről átengedett területen szabadon mozoghatunk és munkálatainkat folytathatjuk oly irányban mint azt az előállott körülmények kívánják. Évről-évre egy-egy újabb részlet tárul föl a sok századdal ezelőtt elpusztult és eltemetett városból és már most is láthatjuk, mi és milyen volt Aquincum, a mi.Pompein.k. •-'.,.-.-, II. Most fölvethetjük a kérdést, hogy a főváros környékének, milyen képe volt a Duna jobb partján, különösen mi volt a mai Ó-Buda az ó és közép korban. Eddigi nyomozásainkat összegezhetjük és a régi idők helyrajzi; viszonyaira nézve legalább nagyjából tájékozhatjuk magunkat. A további tapasztalások folyamán, véleményünk egyik-másik részében.módosítást fog szenvedhetni, de azt hiszem, hogy a kép vázlata, melyet most nyújthatunk, nagyban és egészben meg fog felelni a valóságnak. . : „ ,, , Hogy a főváros jobbparti területének melyik részét/tartották,megszállva az araviskok, az e tájon történelmileg: ismert legrégiebb,nép?, erre némi felvilágosítást nyújtanak a róluk maradt, bár nem nagy számú, de mégis biztos emlékek. A négy évtizeddel ezelőtt Érdy által a Kelenföldön föltalált siYok, a Gellérthegy táján napfényre került föliratok, melyek közt legérdekesebb a Tóth József telkén 1888-ban talált és Hampel által ismertetett emlékkő, mely még a Kx.-.'u. III. században is az Eravisci civitásának. fennállásáról tesz tanúságot.— mindezek arra engednek következtetni, hogy e kelta törzsnek egyik főtelepe a Gellérthegyen, illetőleg ennek környékén állott. E hegynek természetalkotta barlangjai és az ennek oldalán vájt üregek szolgálhattak menhelyül és. állandó hajlékul is az itteni első lakóknak. Krisztus születése előtt hány századdal korábban költöztek ide? arra semmi adatunk nincsen, de valamint a bizonyos helyre
