Budapest Régiségei 4. (1892)
Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai : 2. közlemény 125-156
m Olvasd: M(arcus) Cocceius Moesicus cm(norum) XV h(ic) s(iiiis) efstj. M(arcus) CocceiusMa[t)umari f(ilius) Floras princeps, Cocceia Oxidubna Quintio/lis fil(ia) coniux filio el sibi vivi p(osuerunt). A sírfelirat a tizenötéves M. Cocceius Moesicusnak szól s azt felállíttatta M. Cocceius Florus Matumarus fia, a főnök, mint apa és Cocceia Oxidubna Quintio leánya annak neje mint anya, fiuknak és önmaguknak. M. Cocceius Moesicus teljesen római hangzású név, ép úgy az apa neve M. Cocceius Florus, de már a nagyapa neve Matumarus barbár, illetőleg kelta eredetű, valamint az anya egyik neve Oxidubna is, és ebből az következik, hogy az elhalt M. Cocceius Moesicus nagyatyja Matumarus nem bírt római polgári joggal, hanem peregrinus volt, fia azonban már teljesen elrómaiasodott, legalább a mennyiben nevéből kitűnik, hogy római polgár volt. Vele együtt neje, Oxidubna is a római polgárok sorába lépett és így viselhette eredeti neve mellett a Cocceia nevet. A nőnek atyja Quintio szintén peregrinus volt, a mi abból tűnik ki, hogy csak egy nevet visel, habár az római hangzású. Cocceius Florus princeps, főnöknek neveztetik; ezen czímet másra nem tudom magyarázni, mint arra, hogy római polgár létére a saját törzsének, talán az araviscusoknak, főnöke volt; mert feltehető, hogy ő, valamint családja ezen törzshöz tartozott. 45. sz. E felirat a század elején Budán volt a trinitariusoknál, a hol többen látták ; jelenleg elveszett. NVM INI'AV G-E T G E N I O 1 M P • C A E S • T • AL / HADR-ANTOtfrt-COL LEG-AVGVSTAL-IMPHvI 5 DlS-SVIS-FECERVNT-PRA FECT-C-IVL-CRES CENTÉ LtfPtíDtfDt* D Olvasd : Numini Aug(usto) etgenio imp(eratoris) Cœs(ans) T(iti) Ae[l(ii)] Hadr(iani) Antonim collegium) Augustal(ium) impendis suis fecerunt prœfect(o) C(aio) Iul(io) Crescente. L(ocus) p(ublice) d(atus) d(ecurionum) d(ecreto). Az augustalisok testülete állította a feliratot saját költségén Antoninus Pius császár (138—161) isteni fenségének és geniusának; a testületnek élén állott akkor C. Julius Crëscens, a hely, melyen a felirat fel volt állítva, tanácshatározat által lett kijelölve. Budapest Régiségei. IV. I8