Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

tój téren, midőn azon keresztül csatornát építettek. A hosszúkás tégladarabok úgy voltak egymás mellé illesztve, mint a kalász szemei. A hatszögű téglából vannak kisebbek és nagyobbak. Összeillesztésök nem jár nehézséggel. A nyolczszögüeket egymás mellé rakva négyszögű hézagok maradnak. Ezek kitöltésére négyszögű téglaczövekeket használtak (24. ábra). Ily módon volt egyebek közt a palsestrának az utczával határos déli helyisége kipadozva. A piskótaalakú téglákból szintén kétfélék ismeretesek. A kisebbek 70 mm., a nagyobbak 145 mm. hosszúak. Összeillesztésök könnyen történik s igen csinos minta áll elő (24. ábra). A feltakarás alkalmával a nagy fürdőben az apodyterium padozata majdnem egészen épen találtatott meg. A kisebb fajta piskóta2], ábra. téglák fedték. A nagyobbakkal kirakva találtam a mezei út mentén fekvő innenső ház folyosójának (cryptoporticus) legnagyobb részét. A téglaburkolatnál tökéletesebb a mozaik. Apró koczkákból állván, lehetővé tette, hogy ornamentalis, sőt figurális díszítést nyerhetett a padozat. S mert a koczkák különböző színűek lehettek, ezen diszítések színezés dolgában is a festményeket megközelíthették. Oly művészi kivitelű mozaikokat, mint pld. Pompeiiben természetesen hiába keresünk romjaink között. A kettős osztályú fürdő apodyteriumában, továbbá az idei ásatások alkalmával napfényre került egyik helyiségben a mozaikpadlót apró fehér kőkoczkák képezik. Ornamentalis diszítésnek kevés nyoma van. Az előbbi helyen mindössze egy vörös színű négyszög volt constatálható. Az egyetlen figyelemreméltó mozaikpadlót a nagy lakóház fürdőjének egyik helyiségében találjuk. Sajnos, hogy nem egészen ép. Egy része tönkrement, még pedig, mint azt a római téglákkal történt kijavítása mutatja, már a római korban. Egyébként a