Budapest Régiségei 3. (1891)
Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139
94 tudvalevőleg Pompeii amphitheatruma is. Rómában az amphitheatrum castrense-t szintén a város falába beépítve találjuk. Sokkal meglepőbb orientálása, ha a castrum s a canabák épületeinek fekvésével összehasonlítjuk. Sem az amphitheatrum, sem ez utóbbiak nincsenek pontosan keletve, csakhogy míg ezek tengelye az északdéli iránytól 14 fokkal keletre, az amphitheatrumé körülbelül ugyanannyival nyugotra tér el. Mindkét esetben a kelet-nyugoti tengelyek derékszöget képeznek a KrempeWnalom táján 147 foknyi szögben megtörő szentendrei országúttal. Nyilván úgy kellett lenni, hogy már a római időben, mindjárt a megtelepedés korszakában, a midőn még az építkezés alig vette kezdetét, vidékünk e részét út hasította, a mely teljesen azon a csapáson haladt, mint a mostani országút s hogy úgy az amphitheatrum mint a canabák építőinek ez szolgált irányadóul a keletelésnél. Vagy nem feltünő-e, hogy még a castrum sem követi az égi tájak irányait, jóllehet e részben semmi sem állott útban ? Különben hogy az amphitheatrum keleti oldalán, a hol az egyik kapu nyilott, ne lett légyen út, föl nem tehető. Ép oly természetes, hogy a kapu tengelye erre az útra nem állhatott ferde szögben. Áttérve a fennálló maradványok (1. ábra) részletes leírására, természet szerint az épület formája és méretei érdekelnek legközelebbről. A mi az előbbit illeti, tudvalevőleg az amphitheatrum alakja, az ellipsis. Legfölebb annyiban mutatkozik eltérés, hogy az egyiknél az ellipsis nagyobb mértékben lapos, mint a másiknál. A miénknél inkább a körhöz közeledik, mint azt a hossztengely viszonya a kereszttengelyhez: 86*45 : 75*54 mutat J aIsmerve a tengelyek méreteit, módunk van egyúttal meghatározni, minő helyet foglal el épületünk nagyságra az ismert amphitheatrumok sorában. Az összehasonlítást Friedländer adataira támaszkodva, megtette már Torma Károly. Szerinte hosszméretét tekintve, a római korból fenmaradt ama 36 színkör sorozatában, melyek hossztengelye mérve van, a 14-ik, keresztméretére nézve pedig az e tekintetben meghatározva levő 34 amphitheatrum lajstromában a 1 <$-ik helyre lesz sorozandó ; végül térfogatát illetőleg, — mely mint könnyen kiszámítható, 51 28*99 D m-i — ama sorozatnak szintén 1 c-ik helyére jut, melyben az eddig ismert színkörök közül 33-nak térfogata van az eszközölt mérések alapján kimutatva. Az egybevetés köréből a carnuntumi amphitheatrum,* mint a mely akkor még ismeretlen volt, természet szerint ki van hagyva. Tekintve, hogy legközelebb mégis az feküdt hozzánk, talán nem lesz érdektelen megtudnunk, hogy hossztengelye 1 2 méterrel hosszabb, keresztmérete ellenben csak két méterrel. * V. ö. Alois Hauser, Ausgrabungen in Çarnuntum. Arçh.-Epigr. Mittheüungen aus OesterreichUngarn. XJV. 162—167.
