Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

95 Minden amphitheatrumban két rész különböztethető meg: a

;

,küzdőtér (arena), s a nézőtér (cdvea). Az a/'^rtaf (04J nagysága első sorban attól függött, milyen széles övben zárta körül a nézőtér. Mint alább látni fogjuk, ez utóbbi szélessége nem volt valami tekintélyes: innen a küzdőtér tetemes kiterjedése. Hossza 53*36 m., szélessége 45*54 m. s ehhez képest térfogata 1908*53 Dm. E tekintetben az Összehasonlítás a többi hasonnemû emlékkel, körülbelül ugyanarra az eredményre vezet, mint a melyre Torma Károly az összkiterjedés dolgában jutott, hogy t. i. amphitheatrumunk küzdőtere nagyságra az ismertek sorában mintegy középütt áll. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy nagyobb volt, mint a pompeiibeli színköré. A carnu.ntumi amphitheatrum arénájának hossza 71*60 m., szélessége 45 m. •„••,•Ezen elliptikus alakú téren folytak a játékok. A niveaut kellőleg meghatározzák az egyes küszöbkövek, melyek az arénára nyiló ajtókat jelzik. Körülbelül ugyanaz volt, a melyen mai nap járunk. Csakhogy ma fű és virág nő rajta, esős időkben meg víz borítja el, holott egykoron keményre döngölt agyagtalaját apró kavicscsal vegyes homok fedte. Ügy volt ez másutt is, a mit eléggé bizonyít maga az arena név, mely nem jelent mást, mint fövenyt. Torma Károly helyenként kelleténél mélyebbre ásatott le, hogy meggyőződjék, nem található-e a földszin alatt bárminemű alépítmény nyoma. Tudtommal sehol se került ilyen napfényre. Olyannak kellett e szerint az arena szintjének lenni, hogy az esővíz csak a kerülete mentén találhatott lefolyást. Már az ásatások befejezése után került elő a keleti kapu talaja alatt egy csatornának némi része, melyet azután én az idén teljesen kibontottam. Nyilván hasonló csatorna vonult a nyugoti kapu alatt is. Mindkettő az arena víztelenítésére szolgált. Torma Károly imént jelzett kutatása azonban még egy további kérdést is döntött el. Kétségtelenné tette ugyanis, hogy amphitheatrumunk nem lehetett a fönnebb vázolt vízi játékok (naumachiae) színhelye. Ezek mindenütt oly szerkezetű alépítményeket tételeztek fel, melyek lehetővé tették, hogy az arena vízzel legyen elönthető, a melyet aztán ismét el lehessen vezetni. így csak gladiátori viadalok és állathajszák folyhattak le arénánk porondján. Az arena terje' delmes volta arra enged következtetni, hogy a játékok úgy egyik mint másik faja nagyobb arányokat ölthetett. Valami különös fény és pompa azonban egyiknél sem volt várható. A meleg éghajlat állatai: az oroszlán, tigris, elefánt, stb. aligha szerepeltek a venatiókban. Helyettesítették a hazai állatfajok. Az ásatások alkalmával több helyütt állatcsontokra akadtak, java részök kétségkívül viadalokban elesett állatok csontjai. Kitűnt, hogy őz, farkas és vadkan marad-