Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

}4 (fossatum), mely a vár előtt vagyon. Ezen árkolat pedig egy nagy út által hasíttatik, melyen a Bold. Szűz fentnevezett Fehéregyházához járnak, és ezen árkolat mindkét oldalán áll két határkő, melyek egyike éjszak felől a város azon részét, mely az egyháznak jutott, dél felől pedig a király birtokát választja. E\en úton a vár előtt (a határ) a Dunának tart egy utc\ánáU stb. eme szavak, mondom, a hajdani ó-budai (káptalani) vár fekvése iránt semmi kétséget nem hagynak. A fővárosnak Lanfranconi Enea részéről ajándékozott nagybecsű térképgyűjteményben ezen a helyen még domb és rajta romok láthatók. Ennek eredete is római: a vár egy circus romjaiból épült föl, melynek nyomai az itt körívben épült és udvaraikkal a központ felé ékben végződő házak pinczéiben még megvannak. A mai Buda és a\ ó-budai volt várak kö%t egy jókora mérföldnyi távolság van ; köztük feküdt Szent Jakab, külön plébániával biró község, és a Johanitáknak a mai Császár-fürdő helyén állott nagyszerű telepe, külön hatósággal biró várossal és területtel. Ezen túl a budai várhegy aljáig a Dunapart egész puszta volt, mint az ide mellékelt látkép mutatja, még a XVIII. század első felében is. Az előtérben látjuk a budai székesegyház, jobbra pedig középütt Eczelburg romjait. Ezek ugyan a mai Budához sem kö%el, sem annak szomszédjai nem voltak. A budai káptalannak a mai Budához soha semmi köze nem volt, miért jártak volna tehát egymáshoz czivakodni és verekedni egy mérföldnyi távol-