Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

17 dem, hogyan írhatta azt «Régi Pest» czímű, 1873-ban megjelent könyvében, hogy Pest neve szláv eredetű, hogy e vidéken hajdanta szlávok laktak, és a németeket az alapításban miért részelteti, csak mellesleg és másodsorban, midőn a történelem a szlávok létéről ezen a tájon nem tud semmit, hanem a németeket mondja alapítóknak? Rómer Podhradczkyval és Anonymussal védekezett. Nos, ezek hivatkozhatnak legalább kútforrásokra ; hogy ezen kútforrások zavaros vizet szolgáltatnak, azt ők nem nézték ; Salamon Ferencz nem történeti, hanem nyelvészeti mozzanatokat hoz föl annak bizonyítására, hogy fővárosunk nevei eredetéül bátran el lehet fogadni a «voda»-t és «pest

»-et, és a szlávoknak általában nagy szerepet juttat a főváros hajdani részeinek és az országnak első megalakulási korát megelőzőleg. Én eme fejtegetések irányával és azokból levont következtetésekkel nem értek egyet, sőt határozottan tagadom, hogy Budapest eredetére nézve bármilyen rokonságban állana a szláv elemmel. Először is «Buda» nem szláv, hanem kelta gyökszó, és házat, kunyhót vagy tetőt jelent, belőle lett a német Bude, a szláv buda, a franczia boutique, a magyar bódé. A Németországban és a szlávok lakta terűleteken feles számmal előforduló helynevek, melyekben e gyökszó előfordul, úgy keletkezhettek, hogy az első telepítők oda bódékat, kunyhókat raktak, melyek a földbe vájt üregekben, putrikban és barlangokban élő emberek lakásaitól különböztek, és e különbség az azt jelző «bude», «buda» vagy «budi» nevekben nyert kifejezést. Nos, a mi hajdani Budánkban nem ilyen bódék, hanem kőből épült nagy római épületek állottak, még pedig nagy számmal, mert Aquincum a nagyobb provinciális városok közé tartozott, és bizonyára nem viselte magán egy bódékból vagy kunyhókból álló telep jellegét, a melytől Buda nevét nyerhette volna. De az éjszaki szlávok, a csehek, morvák és a mi tótjaink Budát Budinnak, a délszlávok pedig Budimnak nevezték mindig és nevezik most is. Van-e itt a «voda» gyöknek csak árnyéka is? Az, hogy a «voda» mint Budának állítólagos hajdani neve, az aquincumi helyőrség dalmata, tehát szláv eredetű katonáitól származott, mint Schönvisner, illetőleg Katancsics mondja, merő anachronismus és magában véve is képtelenség. Aquincumban dalmata katonaság nem volt soha; ha lett volna is, miről azonban a föliratok és más emlékek mélyen hallgatnak, az akkori dalmaták nem voltak szlávok. Ezek csak az V. század vége felé jelentkeznek az Al-Dunánál s Adria partjain, a hunok seregével jöhettek ide az első szlávok, midőn tehát Aquincum csillaga míjx rég lehanyatlott. Mivel pedig az aquincumi helyőrség csapatai közt gyakran olvassuk a Breukok VII. cohorsa nevét, kiknek hazája a Száván túl, hihetőleg a mai Bosznia és Herczegovina volt, Katancsics azonnal Budapest Régiségei, III. . ?