Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

i8 dalmata szlávokat csinált belőlük, holott ők kelták valának, Ptolemaeus Andiantjai, illetőleg Plinius Andizetei-nek tőszomszédjai ; Schönvisner és Katancsics tehát épen öt századdal előbb telepítettek ide szlávokat, semmint azok a mai magyar földön megjelenhettek, de fentebb láttuk, hogy Acincum az irodalomban Attila halála után is megtartotta a maga nevét, és láttuk, hogy azt a németek Eczelburgnak, a magyarok pedig Bud-várnak hívták, mit a szlávok Budin és Budimra változtattak át. Épen oly badarságnak tartom a «Pest» helynév magyarázatát. Mondják: ó-szláv nyelven «pest» kemenczét, barlangot és kősziklát jelent, Miklosics húsznál több ily szónak előfordúltát számlálja elő a falu, város és hegynevekben. «Ez épen reá illik a Gellért-hegyre : forró víz bugyog belőle, tehát kemencze ; van benne barlang és kőszikla, Pest volt innen és túl a Dunán, «pest» fordítása a német «Ofen»-nèk, mely szintén kemenczét jelent. Oláh Miklós írta, hogy Budát a németejt, az itt volt mészégető kemenczéktől hívták Ofen-nek, a Duna balpartjára is azért ment át az Ofen = Pest név, mivel ott is mészégető kemenczék voltak». Ebben foglaltatik röviden az okoskodás, mely oda lyukad ki, hogy mivel Buda és Pest neve szláv, tehát mindkét város szláv eredetű. Az olvasó azonban talán velem együtt úgy érzi, hogy mindez merőben üres elmefuttatás; üres azért, mivel legkisebb történelmi alapja nincsen és még a valószínűség sem szól mellette. Ugyanis nagyon bajos elképzelni és még bajosabb elhinni, hogy a hunok és gótok, a longobárdok és az avarok, végre a magyar honfoglalás korában Acincumban és Eczelburgban az építkezési kedv oly nagy volt, hogy mészégető kemenczékre szükség lett volna. Maradt ott a rómaiaktól elég épület. Még a mohácsi vész után is láthatók valának «egy nagyszerű római város maradványai». Bizonyára inkább az épületeket befedő faneműekre lett volna szüksége az ott még lézengett gyér lakosságnak. És Pestre talán a budai vagy pilisi hegyekből szállíttották hajókon a mészkövet, mivel ilyen a balparton mérföldekre sem fordul elő ? Nem-e képtelenség ilyest gondolni ? Hozzá teszem, hogy a cseh, morva és a fővároshoz legközelebb eső felvidéki nép, a kemenczét nem «pest», hanem «pecz»-nek hívja. Most eltekintve a puszta névtől, kérdezzük : vájjon mikor és melyik szláv nép telepedett meg hajdan Budapesten s annak környékén ? És ha volt, meddig tartotta azt megszállva és hová tűnt? De kérdéseinkre nem kapunk választ; ismét csak puszta föltevéssel van dolgunk, melyet azonban egyenes történelmi bizonyíték hiányában valónak el nem fogadhatunk, midőn az ellenkezőre, hogy t. i. a régi időben, a melyről szó van, itt szlávok nem laktak, elegendő bizonyítékot tudunk fölhozni.