Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

tergom nevének szláv eredetét tagadja, kikel Safarik ellen, ki a Priscusnál előforduló néhány szláv hangzású szó alapján azt következteti, hogy a hunokkal jött szlávok amazoknál előkelőbb s értelmesebb népek valának. Alapos tanulmányozás mellett helyreigazíthatta volna többi botlásait is. A fölhozottak közül például Visegrád igen is tót név, mely magasabb vagy felső várat jelent, jeléül annak, hogy lent közel a Duna partjához is volt egy alsó vár, melyet «Salamon tornyának» nevezünk: a régi római castellum, melynek legalsó bástyáját beépítették a Dunába, és ebből azt lehet következtetni, hogy ez a mai Salamon tornya hajdan a római dunai hajóhadnak egyik állomása volt; hídfő nem volt, mert ennek maradványai innét nem messze, Verőcze alatt látszanak. De Visegrád csak IV* Béla korában vagy azután épült; első, ki benne lakott, Róbert Károly volt. És minden vár, melyet ismerünk, — Szalavárt a régi Moos vagy Mosaburgot és Nyitrát kivéve, — az Árpádok korában, jelesül a tatárjárás után épült. A trencsénmegyei 17 várra nézve, hol pedig a magyarok bejövetelét jóval megelőzött időkben csak szlávok laktak, ezt okmányokkal vagyok képes bebizonyítani és ezeknél régiebb várakról nincs tudomásom. Visegrádot tehát az annak építésénél alkalmazott morva-tót munkások nevezték így el, s ez így rajta száradt; ez történt Nógráddal is, melyet a magyarok Növi hrad = Új várból alakítottak. A legnagyobb tévedés volna azt hinni, hogy ezek a várak a magyarok bejövetele korában már megvoltak. Bezzeg dicsekednének velők Safarik, Palaczky s az egész pánszláv irodalom, ha ennek legkisebb nyomára is akadnának, de nem teszik, mert nem tehetik. És mi jogon mondjak, hogy Csongrád annyi mint Cserni grad = fekete vár? milyen alakítás folytán lett Csërni- vagy Czerni-ből Csőn? Nem-e Csongorád ennek az igaz neve, mint azt számtalanszor a nép szájából haliam, melyben föltaláljuk a tiszta magyar szóképzést, mint Atád, Nyárád, Nyavalád, Magyarád és így végződő más helynevekben? Ha pedig a minden áron etymologizálni szerető ethnographusok mégis vitatják Csongrád és más helynevek szláv eredetét, ám mondják meg azt is, mikor milyen szláv néptörzs telepítette azokat ? de erre azután adósak maradnak a felelettel, mi pedig épen azért nem hiszünk nekik. Podhradczky Budapestre vonatkozó történelmi fejtegetéseivel inkább félrevezette, mint fölvilágosította a közvéleményt. Tévedésbe ejté a szintén szorgalmas adatgyűjtő Rup Jakabot és Rómer Flórist, és mindazokat, a kik utána indultak. Még csak a múlt évben egy nagy napi lap tárczájában olvastunk egy czikket, mely arról elmélkedvén, milyen lesz Budapest a második ezer év múlva, szintén a «voda» és «pest»-ről szóló mesét komoly valóság gyanánt tálalja föl olvasóinak. Nem hibáztatjuk: a czikk szerzője arra hivatkozhatik, hogy ezt Podhradczkynál olvasta. Midőn Rómer Flórist 1883-ban szemrehányólag kér-