Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

105 caveájának térfogatával, kitűnik, hogy a legkisebbek közül való. Csak a római amphitheatrum castrenseé, az alba-fucentinai s a tusculumi színköröké volt kisebb. Ellenben, hogy csak a két legismertebb példát hozzam fel, Pompeii szinköreé szinte háromszor, a római Colosseumé meg épen hatszorosan haladta meg amphitheatrumunk caveájának 3220 D méternyi térfogatát. A cavea e feltűnő keskenységét, mely tekintetben a carnuntumi amphitheatrum a legközelebbi analógiát képezi hozzá, nézetem szerint csak az alépítmény primitiv és felületes kivitele indokolja. Másrészt azért mégis elég tágnak kell tartanunk arra, hogy városunk közönségének mulatni vágyó része benne elférhetett. A mit különben a szó szoros értelmében vett nézőhelyről mondhatunk, jórészt csak számítás és hozzávetés eredménye. Az egykor fokozatosan s az arena körül mind tágabb és tágabb gyűrűk alakjában emelkedő ülőhelyek teljességgel elpusztultak eredeti helyökről. Egyedül a cavea alépítménye, a substructiók s azok is természetesen erősen megrongálva maradtak fenn. Összevetve ama pillérek és falazatok átláthatatlan sokaságával, melyeken az itáliai amphitheatrumokban a nézőhely padsorai nyugodnak, első tekintetre szinte érthetetlen előttünk az az egyszerű szerkezet, mely e részben a mi emlékünket s vele együtt például a carnuntumi amphitheatrumot is jellemzi. Nem csoda, ha különösen a laicus publikum részéről a legferdébb magyarázatokra szokott alkalmat adni. Mint az alaprajzból meggyőződhetünk, az arena fala, illetve a podium s a külső körfal közé eső téren belül mindössze az utóbbiból sugárszerűen kifutó falak sorozatával találkozunk. Az északi félen 20, a déliben pedig 26 ily fal volt eredetileg. Az előbbiek, mondhatni, egytől egyig még fennállanak kisebbnagyobb magasságban, a déli oldalon levők közül azonban hétnek ma már csak nyomai konstatálhatok. Ha valahol, úgy csak az egyenlőtlen talajviszonyokban kereshető az ok, mely szükségessé tette, hogy e falsarkantyúk a déli oldalon nagyobb számmal s ehhez képest az egymás közé eső távolságok kisebbek legyenek, mint az északi oldalon. De nemcsak a legsűrűbben vannak elhelyezve, hanem az egyes falak egyszersmind a legvastagabbak, különösen a déli oldal közepe táján. Bajosabb azon szabálytalanságnak magyarázatát adni, melyet az egyes falak hosszúság tekintetében mutatnak. Legnagyobb részök ugyan mintegy az arena szélességének középvonaláig ér, de vannak, melyek jóval rövidebbek, s ismét mások, melyek a közönségesnél hosszabbak. A legrövidebb, a déli félen keletről számítva a hatodik, csak 2*75 m. hosszú, ellenben az északi oldalon nyugatról számított harmadik, mely szinte a podium faláig ér, 10*3 m. hosszal bír. Annyi mindenesetre tény, hogy ily eltérő méretek mellett e falak és a nézőtér ülőBudapest Régiségei. III. 14 -