Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

104 csak azt jegyzem meg, hogy a legalsó bevágás mintegy r8o méternyire van az arena szintje fölött, a mi ismét megerősíteni látszik a podium magasságáról mondottakat. Kétségkívül hasonló részletekre akadnánk a többi kamránál is, ha falaik jobb karban maradnak napjainkra. Éppenséggel nem találom indokoltnak tehát Torma Károly feltevését, mely szerint a középső déli kamra (5) boltozva lett volna. A törmelékben nem került elő a boltozatnak legcsekélyebb nyoma sem ; a nagy számban ott lelt terméskő pedig magában még semmit sem bizonyít. Az előadottak mintegy maguktól ráutalnak kamráink rendeltetésére. Világos, hogy emberek nem igen tartózkodhattak bennök: a 2 és 5 számúak kivételével oly szűkek, kényelmetlenek. Különösen nem állhat ez az 1 és 3 kamráról, pedig Torma Károly ép e kettőről fölteszi, hogy a gladiátorok osztályait képezték, hol a mutatványaikra előkészületeiket tették s a hová azok után visszavonultak. E czélra különben is feleslegesek voltak; ellenben kevésbbé lehetett az amphitheatrum oly helyek nélkül el, a hová a vadállatokat a játékok megkezdéséig elzárhatták. Egy-két helyiség erre kevés ; úgy kellett tehát lenni, hogy csak a 2 kamra tett kivételt, a többiek egyszerűen vadállatok ketreczei gyanánt tekintendők. A fönnebb említett állatcsontok legnagyobb része az 15 kamrában került napfényre. A 2 kamra eltérő rendeltetését eléggé mutatja a hátfalába vágott ajtónyílás, a mely, mint magától értetődik, egy további helyiségbe s innen a szabadba vezetett. Természetesen csak az amphitheatrum szolgaszemélyzete járhatott ki és be rajta, az is csak akkor, midőn a főkapuk zárva voltak, azaz a játékok folyama alatt. Szomorú feladat várt ilyenkor reá: összeszedték az elesett emberek és állatok tetemeit s egyedül a 2 kamra lehetett az, a hová egyelőre elhurczolták. Római nevét, poiia Libitinae, a halál nemtőjének elnevezése után kapta. A carnuntumi ásatások az ottani amphitheatrum teljesen azonos berendezésű és fekvésű osztályát derítették fel. Ezzel körülbelül mindazt elmondottuk volna, a mi az arénára vonatkozik. Nézzük immár amphitheatrumunk másik részét: a nézőtért. A caveát az a köz alkotta, mely a podium s az avval párhuzamosan vonuló külfal közt fekszik s így mint valami óriási gyűrű fogja körül az arénát. Szélessége nem mindenütt ugyanaz. Magát a közbefoglalt teret mérve, 13*82 és 14*24 m. között változik. E differentia természetesen csak a tervező építőmester pontatlanságának róható fel s nem szándékos. Még mindig nem oly meglepő azért, mint a carnuntumi amphitheatrum nézőteréé, melynek szélessége 17 m. és 12*50 m. között ingadozik. Egybevetve térfogatát az eddig közelebbről ismert 19 amphitheatrum